Egyéb kategória bejegyzései

Az év első tízmilliószoros napja

 

szerzetes vajból

A mai az év első tízmilliószoros napja, hiszen az az első holdhónap 15. napjára esik. Tibetben hatalmas jelentőségű napnak tartják, ez Csonga Csöpa, magyarul a Vajmécsesek ünnepe. Ezen a napon a tibetiek hagyományosan naplementekor jakvajból készült virág-, madár-, egyéb állat- vagy faformájú, vagy éppen istenek alakját megidéző kisebb-nagyobb lámpásokat gyújtanak.

vajmécsesalak készítése

Hívják ezt a napot Csötrul Dücsen-nek, a „Csodás manifesztációk nagy napjának”, vagy rövidebben a „Csodák ünnepének” is, mivel az év első tizenöt napja annak a tizenöt napnak az ünneplése, amikor Buddha minden nap más csodát mutatott be azért, hogy jövendő tanítványai érdemeit és odaadását,  elkötelezettségét, törekvését növelje.

Buddha csodája

Tízmilliószoros napból négy van egy évben. „Ezeken a napokon minden teremtés tízmilliószoros erővel hat” – néha ezzel a tömör mondattal (t)erjed ezeknek a valóban szimbolikus jelentéssel felruházható napoknak a híre. De vajon mit is jelent, hogy egy nap „tízmilliószoros”?

Ahhoz, hogy egy hagyomány életre keljen, tudatosságra van szükség: érteni kell az utalásokat, szimbólumokat, a sokszor mitikus hátteret, vagy éppen kozmikus összefüggéseket. Sokszor azonban kritika és meggyőződés nélkül veszünk át más hagyományokból elemeket anélkül, hogy tudnánk, mi is áll azok hátterében. Ha bővebb magyarázatra próbálunk találni, akkor pedig olykor még misztikusabb, bár legalább hatásosan fogalmazott leírásokra lelhetünk: „Köztudott, hogy a világűrben zajló folyamatok, a Hold állása, az apály-dagály igen komolyan befolyásolja közérzetünket, energiaszintünket. A tibeti hagyományok szerint négy nap van egy évben, amikor a kozmikus energiák a megszokotthoz képest többszörös erővel hatnak ránk. Ezeken a napokon óriási energianyaláb érkezik egy másik dimenzióból, körbeveszi a Földet és jó irányba befolyásolja gondolatainkat, tetteinket. A buddhisták szerint ilyenkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy pozitív cselekedeteinkkel befolyásoljuk a világ menetét.”

vajmécses

Érdemes tisztázni, hogy a tibeti buddhizmusban ez a négy nap a négy legnagyobb ünnep: az első holdhónap 15. napja, majd a negyedik hónap 15. napja, teliholdja, Buddha megvilágosodása, majd 49 nap múlva, hatodik holdhó 4. napja, a Tan kerekének megforgatásának évfordulója, majd Buddha visszatérése a Harminchárom Mennyei térségből novemberben, a kilencedik holdhó 22. napján.

A hagyomány szerint ezeket a „nagy” Buddha-napokat, avagy a Tankerékről elnevezve: „Dharmacsakra-napokat” azért hívják tízmilliószoros napoknak, mert ez e napokon elkövetett erényes tettek, vagy a bölcs gondolatok ereje tízmilliószoros. Ám ez egy szokásos mondat, hasonlóan ahhoz, ami a buddhista szútrák végén áll: „Ha ezt a szútrát csak egyszer is látod, minden szennyeződéstől megszabadulsz”. Ez a mahájána buddhizmus módszere, így ad jelentőséget a szentnek tartott tárgyaknak, időpontoknak.

chotrul-duchen

Mindettől függetlenül eljátszhatunk a gondolattal, hogy ezek a napok jobban telítettek a szent idő erejével, s ezáltal kiemelkednek a hétköznapokból. Ha így tekintünk a tízmilliószoros napokra, akkor erőt kaphatunk ahhoz, hogy ezeken a napokon is tudatosak legyünk, sőt még tudatosabbak, mint előző nap. Érdemes felidéznünk, hogy ezen a napon IS nagyot léphetünk előre, hogy szellemi erőinket az önmeghaladásra, a békétlenség megszüntetésére, a tudatunkat szennyező indulatok megfékezésére, megszokott világi attitűdjeink és szemléletmódunk átalakítására, szunnyadó képességeink elevenné tételére, a bölcsesség kiterjesztésére, a benső szabadság megteremtésére használjuk.

Vagyis tegyük azt, amit minden nap kellene. Legyünk tudatosak. Csökkentsük a szenvedést a világban, növeljük a harmóniát, a békét. Engedjük el ragaszkodásainkat, tegyük le terheinket. Szabaduljunk fel felesleges megkötöttségeink, szokásaink alól. Tervezzük meg, hogy mit kívánunk létrehozni, s gondoljuk át, mi az, amit valóban érdemes, mert mások javára is válik. Legyünk hálásak az életért. Tekintsünk mindent csodá(s)nak. Szeressünk. Igyekezzünk felkelteni az elfogadás, a megértés és a megbocsátás érzéseit önmagunk és a világ felé. Kívánjuk másoknak is az örömteli életet. Mutassunk példát környezetünkben is mindezek kapcsán. Tegyünk meg mindent, amit szeretnénk, hogy tízmilliószoros erővel hasson! De legalábbis tegyünk lépéseket mindezek felé. Gyakoroljuk ezt ma – és folytassuk holnap, holnapután is.

A Föld istenasszonyának megcsúfolása

Csomolungma

A Föld istenasszonya, azaz Csomolungma a Himálajában, vagyis „a hó otthonában” (hima: hó, álaja: hon, otthon) él. Földi, anyagi megjelenéseként ő a bolygónknak a tengerszinttől számítva legmagasabb hegye. Élő, mozgó hegy, mondhatni, hiszen a tektonikai lemezek mozgása miatt évente körülbelül négy milliméterrel nő, s két és fél centiméterrel mozdul el északkelet felé.

A hegyet az angolok Mount Everestnek nevezték el Sir George Everest hadmérnök ezredesről, aki 1852-ben mutatta ki méréseivel, hogy az angolok által addig Peak XV néven ismert hegyen van a világ legmagasabb csúcsa. Akkoriban nem tudták, hogy van már réges-rég létező neve a hegynek: Nepálban Sagarmatha, azaz „Az ég csúcsa”. Tibetben az istenként imádott hegy neve Csomolungma, amit úgy is fordítanak: „A világ anyja”.

Mount Everest

A tibetiek olyannyira szentnek tartják a hegyet, hogy lábukkal nem tapodnák. Egyedül a serpák hiedelemvilága nem annyira szigorú, hogy ne segítsék a hegyet meghódítani akarókat. Ők támogatták már George Malloryt is, aki többször is megpróbálta megmászni a Mount Everestet a múlt század elején. Arra a kérdésre, hogy miért akar feljutni a csúcsra, ő nemes egyszerűséggel azt válaszolta: „Mert ott van”. A mai napig tisztátatlan, hogy társával, Andrew Irvine-nal ő jutott-e fel elsőként 1924-ben a világ legmagasabb hegycsúcsára, s netán már a csúcsról visszafele térőben haltak meg, vagy még a felfelé vezető úton érte őket a halál.

A csúcsot, úgy tudjuk, Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és Tendzing Norgaj nepáli serpa hódította meg 1953-ban. Hillaryt ezután Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte, míg Tenzinget egyesek Nepálban istenként tisztelték, mintha Buddha vagy Siva reinkarnációja lenne.

Évtizedekig a hegymászás csúcsa volt, ha valaki felkapaszkodott a Csomolungmára. A Mount Everest megmászására idővel óriási iparág épült, évente több százan jutnak fel a csúcsra, előfordult, hogy egy nap 234-en. Mostanra minden második hegymászónak sikerül a csúcstámadás, csakhogy gyakori, hogy sorba állnak egymás mögött, két és fél órán át arra várva, hogy az előző csúcstámadók végre lejöjjenek a hegy tetejéről.

Mount Everest alaptábor

Nem csoda, hogy a Mount Everest fokozatosan elveszíti a vonzerejét. De nem csak azért, mert olyan sok a látogatója, hanem azért is, mert ahogy egy szemtanú beszámolt: „szemét önti el a gleccsereket és emberi ürülékpiramisok lepik el a táborokat”. Mások szerint a Csomolungma megmászása „már nem egy vadvilági kaland, hanem egy McDonald’s-élmény”.

Sokan vannak, akik megpróbálják megtisztítani a hegyet, de nincs könnyű dolguk, maga a néhai Hillary is azt mondta 2005-ben, hogy bár ő is sok mindent a hegyen hagyott, de szomorú látványt nyújt a mostani rengeteg Himalája-turista által eldobott melegítőedények, csomagolópapírok, ételmaradékok és a hátizsákok kiürített tartalmának sokasága. S főleg akkor szomorodhatunk el, ha belegondolunk, mennyire szimbolikus ez a látvány, milyen jellegzetesen árulkodik az emberiség állapotáról, természethez való viszonyáról: még a világ legnehezebben megközelíthető helyét is bemocskoljuk. Bárcsak tudatosodna bennünk az analógia, az összefüggés: ahogy „A Föld istenasszonyával” bánunk, úgy bánunk a Földanyával is!

Csomolungma7

A legfrissebb, 2015 eleji hírek szerint mára komoly problémává váltak a hegymászók által a hegyen hagyott emberi anyagcseretermékek, a helyzet a környezet elszennyeződésével és betegségek terjedésével fenyeget. A katmandui kormány ugyan tavaly előírta, hogy minden hegymászó hozzon le magával legalább nyolc kilogramm szemetet, annyit, amennyit útja során egy csúcshódító a becslések szerint hátrahagy, s aki megszegi az előírásokat, elveszíti a négyezer dolláros letétet – ám nem ez lenne a végleges megoldás.

Hanem a hegy tisztelete. És általában a Földé, a természeté. Földanyáé.

Ám hogy tisztelnek ma egy hegyet, amit nem tekintenek már szentnek, hanem puszta föld- illetve szikladarabnak? Amit ráadásul birtokolni lehet, sőt kell… Jól jellemzi ellentéteket építő gondolkodásunkat, hogy ketté van osztva a hegy is: a csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala.

Mount Everest

Egyesek szerint be kellene tiltani a Csomolungma megmászását. Szomorú, hogy a szemétre hivatkozva és sajnos már nem azon érvek alaján, amit még Malloryék csúcshódítási kísérlete után néhány héttel Reményik Sándor írt meg versben. Érdemes felidézni, oly kevesen ismerik!

A Mount Everest pártján

 

Fajomnak, az emberfajtának

Árulója: a Hegy pártján vagyok.

Akarom, hogy az utolsó orom

Szűz jegét ne tapodja lábatok.

Maradjon egy csúcs a világ felett

Érintetlen, mint holdbeli hegyek.

 

Fajomnak, az emberfajtának

Árulója – bár szánom azokat,

Akik tetemeikkel töltik be

A vért szomjazó szakadékokat:

Kívánom, bár az ember hősnél hősebb –

A Hegy maradjon mindíg az erősebb.

 

Maradjon egy csúcs a világ felett,

Ahova úgy szállhat a gondolat,

Hogy ottan ember nem járt még soha,

És oda nem vitt szemetet, sarat,

Ember felett álljon ez az orom,

Örök-jégből világító-torony.

 

Ezen az ormon ne lobogjon zászló,

Ne lobogjon se brit, se gall, se más.

Mint a csillagok, közömbös legyen,

Semleges legyen, mint egy látomás.

Legyen mindenkié és senkié –

Útjelző kő az Úristen felé.

 Csomolungma

Reményik ugyan nem érte meg a Csomolungma meghódítását, ám a hegyet azóta sokan tapodták. Érvei alapján már késő lenne betiltani a hegy megmászását, de ha újra istenekként, istennőkként tisztelnénk a Föld erőhelyeit, visszaadnánk szakrális jelentésüket, jelentőségüket, s a Csomolungmát valóban a Föld istenasszonyának tartanánk, akkor talán reménykedhetnénk változásban.

Ehhez azonban belül kellene olyan szellemi csúcsokat meghódítanunk, amitől túl sokan állnak olyan messze, mint nem is a tengerszint, hanem a tengerfenék a világ csúcsától.

A beavatás nyelve

 

hagyományos esküvői szertartás

„A szimbólum elrejti azt, amit kimond és kimondja azt, amit elrejt. Ebben a paradox magatartásban van sajátos varázsa, s ez a varázs az, ami az ősnyelvhez hasonlatossá teszi… A szimbólumok és különösen – amikor a tanítás szavakba öltözik – a mítoszok alkotják az igazi beavatási nyelvet.”

Hamvas Béla

Nyári jóga- és életmódtábor Hvar szigetén

Hvar város

Hvar körül a tenger teljesen más, mint bárhol a világon. A víz ugyanúgy sós, a szél ugyanúgy simogat, a Nap ugyanúgy melegít, a mélység és az ég kéksége sem nagyon más, mint máshol, ezen a szigeten azonban ősi, minden sejtet átitató erők hatnak. Olyan erők, amelyek egészen különleges szakrális helyeken, csomópontokon keresztül érhetők el. Tökéletes hely, hogy a jógagyakorlatok révén megtaláljuk benső erőforrásainkat.

Hvar   Hvar város

Hvart az Adria egyik gyöngyszemeként a Föld tíz legszebb szigete közé sorolják. Türkizkék öblök, olivaligetek, szőlőskertek, zöldellő pineaerdők, valamint kábító illatú rozmaringok és levendulamezők csodálatos egyvelege. A mediterrán jellegzetességeket külön-külön újra mindig felfedezhetjük a dalmát szigetvilágban, ám Hvar szigetén együtt alkotnak felejthetetlen összképet.

A Symbolon-jógatáborok sorában az idei a negyedik év, ám az első, amikor két tábort tervezünk.

Időpontok:

  1. tábor: 2015. június 22–július 1.
  2. tábor: 2015. augusztus 10-19.

A júniusi időpontra várjuk azok jelentkezését, akik most ismerkednek a jóga világával, ezért korábban szerzett gyakorlattal nem vagy részben rendelkeznek, továbbá ekkorra várjuk szeretettel a senior korosztály tagjait.

Az augusztusi időpontra várjuk azon jelentkezőket, akik mélyebb jógás tapasztalattal rendelkeznek, ugyanis több erőt igénylő, dinamikus jóga órákra számíthatnak. Egyúttal a tábor többi programját is intenzívebbre tervezzük.

Helyszín: Vrboska, Hvar-sziget, Horvátország (Dalmácia)

vrboska

Szállás: 2–5 fős klimatizált apartmanokban, melyekhez fürdőszoba, WC és felszerelt konyha tartozik.

Az apartmanok a tengerparthoz közel vannak, felár ellenében egyedül is kibérelhetőek.

A kertben grillező és bográcstűzhely is rendelkezésre áll.

Internet (wifi) a közös társalgóban érhető el.

Utazás: egyénileg hálókocsis vonattal vagy autóval. Telekocsik megszervezését támogatjuk, így az utazás is közös élmény, s a költségek is megoszlanak! Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel és személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Horvátországba!

Étkezés: egyénileg illetve ajánljuk közösen, közösségi élményként, mely így szebb színeket, s ízeket tálal elénk.

Programok: jóga és légző gyakorlatok naponta kétszer, tibeti hangtál, Transzformáció Játék, előadások, jóganidra, meditáció a természet szent erőközpontjaiban (barlang, hegycsúcs, labirintus, tengerpart), film-est, kirándulások, városnézés, strandolás

Részvételi díj: 240 Euro/fő/9 éj

A szállásdíj 5 év alatt gyermekeknek nincs, 18 év alatt 50%!

Vrboska6   Vrboska8

Vrboska, a szálláshelyünk négyszáz lakosú halászfalu, védett öbölben, érintetlen sűrű fenyőerdő közepén épült. Hajdan Velence téli kikötője volt, csatornák és azokat összekötő hidak teszik néhol Velencéhez hasonló hangulatúvá. A település egy mély és keskeny öböl partján terül el, szőlőültetvények, olíva ligetek és tűlevelű erdő övezi.

Vrboska4   Vrboska5További információ és jelentkezés:

Wanshart Erika: erika.wanshart@gmail.com, (30) 346 7886

Csörgő Zoltán: csorgo.zoltan@tkbf.hu, (30) 991 2766

A programok változtatásának jogát fenntartjuk!

 

Joker vagy Démon Robbie Williams? A szemfestés mágiájától a shock-rock műfajig

Robbie Williams

A farsangi időszakban “bombaként robbant” a hír, hogy augusztus 10-én Robbie Williams fellép a Szigeten, ez lesz a fesztivál mínusz egyedik napjának programja. Az énekes a Let Me Entertain You című turnéjával jön Budapestre. Az utcákon megjelentek az eseményt reklámozó plakátok, amelyeken a brit fenegyerek, deviáns megasztár eleget tesz a korszellemnek, s mint a koncertek közönségének héroszpótléka ezúttal sötétre festett szemekkel, polgárpukkasztó nyelvöltéssel testesíti meg a lázadás szellemét.

Heath Ledger

Kinézete, maszkja elsőre a Joker figuráját is felidézheti nekünk, különösen Heath Ledger alakításában.

RobbieJoker

Készült Jokeres kép Robbie Williams-szel is, ám jobban megértjük maszkválasztását, ha felidézzük, hogy A Let Me Entertain You turné keretében jön hazánkba, amely turné címadó dala egy ideje a Williams-koncertek nyitó száma, legtöbb showját ezzel kezdi az énekes. Tizenhét(!) évvel ezelőtt jelent meg az a videoklip, amelyben Williams úgy van öltözve, mintha a KISS együttes egyik tagja lenne.

Kiss

Ami Jokert, a vérbeli gonoszt összeköti a Gene Simmons által a színpadok rivaldafényében megjelenített alakkal, az a démonira festett szemek. Simmonsnak ez is volt a színpadi neve: A démon. Talán évezredekre visszavezethető és több kontinens kultúrájában fellelhető az a törekvés, hogy a szemek sötétre festésével démoni külsőt kölcsönözzenek maguknak az emberek.

démonszemek

Különösen gyerekek szemét festették körbe sötét színekkel, hogy így ne ragadják el a lelküket az éppen ilyen kinézetűnek elképzelt démonok. Ez a gyakorlat fennmaradt a mai Nepálban is (a fenti képet 2010-ben Katmanduban készítettem).

a-tokeletes-szemfestes

Ma már inkább az él a köztudatban, hogy a szemfestés talán a leglátványosabb módja annak, hogy a nők felhívják a figyelmet magukra. Lényege, hogy kiemeljék ezzel a szemeket, így a végeredmény csillogóbb tekintet lehet, de egy jól elkészített szemfestéssel korrigálni lehet a szem alakját is. Pedig a maszkoknak is eredetileg épp az az egyik célja, ami a szemfestésnek: az, hogy az ún. apotropaikus, azaz gonosztávoltartó mágia révén elijesszék a sötét, ártó erőket azáltal, hogy meg is jelenítik azokat.

A KISS együttes tagjai könnyen felismerhetők voltak az őket rajzfilmfigurákhoz is hasonlóvá tevő arcfestésükről és a fellépőruhájukról, amely védjegyükké vált az évek folyamán. Az együttes szándékosan hajazott a démoni megjelenésre, ráadásul a logójukkal is sokkolták a közönséget, amely nagymértékű hasonlóságot mutat a Németországban illegálisnak minősülő náci SS szimbólummal.

kiss-demon

Azonban nemcsak a logó, hanem maga az együttes neve is megütközést keltett sokakban. Pletykák kezdtek keringeni arról, hogy a KISS kifejezés egy titkos mozaikszó, a Knights In Satan’s Service, azaz Lovagok a Sátán szolgálatában rövidítése, ám ez nem bizonyult igaznak.

Azért amikor a KISS a tévében szerepelt a Mike Douglas Show keretében, s egy Simmons-interjúra is sor került, a zenész magát „a megtestesült gonosznak” nevezte. Szó mi szó – avagy show mi show – , ő előszeretettel köpött “vért” (valójában joghurt és ételszínezék keverékét), okádott tüzet előadás közben és öltötte ki tövig a nyelvét. Koncertjeiken a többiek is kizárólag festett arccal, szörnymaszkokban léptek fel, a zenét pedig színpadi díszletekkel, látványos show elemekkel dobták fel, miközben mindenütt petárdák robbantak.

 marilyn-manson

A KISS megjelenésével is számos együttest inspirált arra, hogy használjanak maszkokat vagy arcfestést. Közülük többen éltek a lehetőséggel, hogy a gonosz fiuráját alakítsák, például Marilyn Manson.

Alice-Cooper

Valójában már a KISSre is nem kisebb előadó volt hatással, mint Alice Cooper, az ő nevükhöz kötik az úgynevezett shock-rock műfaj elterjedését.

Lordi

Később ezt képviselte a finn Lordi zenekar is, akiket ugyancsak vádoltak sátánizmussal, miközben egyik daluk címe éppen ez: Az ördög egy vesztes.

Csörgő Zoltán

Ünnepek szimbólumai – Mi köze a hamunak hamvazószerdához?

hamu (1)

Hamvazószerdán kezdetét veszi a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

A hamvazószerda, latin nevén feria quarta cinerum arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy az őskeresztények, egészen pontosan a megtérni készülők, a katekumenek a húsvéti keresztség előtti vezeklésük részeként hamut szórtak a fejükre. Hamvazkodtak a bűnbánók is, akiket külön szertartással, a hamvazással indítottak mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában a vezeklés útjára a kezdetet és az eredendő bűnt jelképező ádámkapun át, ahol a püspök meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, miként az Úr a paradicsomból Ádámot.

A hívek közül sokan csupán alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval. Szokás volt az is, hogy a haldoklók a nyilvános bűnösök ciliciumát, azaz durva szövetből készült ingét, szögekkel kivert övét vagy láncát vették magukra és hamuba fektették őket.

Hamvazoszerda2

A hamvazkodás keresztény szokásának is vannak előzményei: a zsidók a bűnbánat, megbánás jeleként szórtak hamut a fejükre, zsákba öltöztek, megszaggatták ruháikat. A hamvak a halállal kapcsolódtak össze, mivel az ókorban elterjedt szokás volt a halottak elhamvasztása és a hamvak elhelyezése, tárolása többé-kevésbé diszes urnákban. Vagyis a hamuval hintés nemcsak a bűnbánatnak, hanem az elmúlásnak is ősi jelképe, mivel a hamu a halálra figyelmezteti az embert. Ráadásul mivel a hamu mosószer és a szappan alapanyaga is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.

A hamvazkodás a XII. századtól lett általános egyházi szertartás: az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként, vagyis hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára.  Ez a katolikusoknál mindmáig fennmaradt szokás tehát az őskeresztény hamvazkodás emlékét őrzi. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás.

Hamvazoszerda

A magyarok mágikus hatalommal ruházták fel a hamut, többfelé szentelménynek tekintették. Előfordult, hogy az egész házat hamuval hintették meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. Úgy tartották, aki hamvazószerdán – vagy más elterjedt nevein még: hamvas szerdán, szárazszerdán, böjtfogószerdán, böjtfőszerdán, aszalószerdán – hamvazkodik, annak nem fáj majd a feje. Az is előfordult, hogy az érintéses mágiára építve a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük. Néhol a gyermek markában vitt hamut a keresztapjának, keresztanyjának, s rászórta a ruhájukra, ezért pedig nem szidást, hanem éppen ellenkezőleg: ajándékot kapott.

Megesett, hogy hamvazószerdán a kocsmába lapáton hamut vittek és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Közben félig viccesen, félig dorgálva elismételték nekik a pap szavait emlékeztetőül: “porból lettél, porrá leszel”. Szokás volt ezen a napon a fazekakat, lábasokat hamuval kitörölni, hogy nyoma se maradjon a zsíros húsételnek. Ettől a naptól kezdve húsvétig tilos volt a húsételek fogyasztása.

A hamu a tűz megtisztító, megújító erejét közvetíti, a földi dolgok időhöz kötöttségének, az emberi mulandóságnak a kifejezője is. A hamu az alázatot, a hamuval való bedörzsölés az élet hívságairól való lemondást szimbolizálja. Farsang végeztével utalhat arra is, hogy vegyük le maszkjainkat, haladjuk meg hétköznapi személyiségünket, ami eltakarja igazi lényünket. El kell hamvasztanunk tehát a most kezdődő negyven napos böjti időszakban a ragaszkodást mindahhoz, ami múlékony bennünk, hogy megtaláljuk magunkban a böjti átalakulás alatt a múlhatatlan lényegünket.

Jupiter pecsétje Dürer Melankóliáján

Dürer

A művészettörténet számos olyan képpel foglalkozott már, amelyek másért és másért, de rejtélyesek. Ilyen Leonardo da Vinci Mona Lisája, Holbein Követek című képe, a számtalanszor leírt festmények hátterével kapcsolatban még ma is több meglepetéssel szolgálnak. A felfedezések legtöbbször azzal kapcsolatosak, hogy feledésbe merültek olyan ismeretek és összefüggések, amelyek nem biztos, hogy egyértelműek voltak a maguk korában, sőt néha valamely titkos tudományban való jártasság volt szükség az elkészítésükhöz is, mindenesetre a szimbolikus látásmód felelevenítése szükséges ahhoz, hogy a képek mélyebb üzenete feltáruljon.

durer-melancholia

Ilyen kép Albrecht Dürer Melancolia című képe is. Nemrég George B. Marwell nagyszerű könyvét, a Világok útvesztőjét olvasva találkoztam egy erről a képről szóló leírással, amely arra ébresztett rá, hogy érdemes alaposabban körüljárni a képet, s különösen egyik részletét, a bűvös négyzetet.

A szimbólumokkal foglalkozók számára megkerülhetetlen, de Umberto Eco és Dan Brown rajongóinak is szinte kötelező olvasmánynak számító regényben a főhős, Dr. Larkin nyomozása közben találkozik a képpel.

“…Tekintete rögtön egy üdvözlőlapnál alig nagyobb, beüvegezett képre tévedt, mely az asztal jobb kéz felé eső oldalán feküdt néhány ceruza és toll társaságában. Dürer ismert rézmetszetének, az 1514-ben készített Melancoliának reprodukciója volt, a könyökével térdére támaszkodó, másik kezével körzőt szorongató, nyugtalanítóan sötét és merengő tekintetű angyallal. Dr. Larkin nagyon szerette ezt a képet. Odahaza, Woodbury Hallban volt egy könyve, melyben Dürer réz- és fametszetei sorakoztak összegyűjtve, s a Melancolia címet viselőt annyit nézegette, hogy az album, valahányszor maga elé fektette és kinyitotta, mindig ennél a képnél tárult szét. Elsősorban a tárgyak összevisszasága vonzotta: satu, gömb, gyalu, fűrész, vonalzó, szögek hevertek a földön az angyal körül, a háttérben felfüggesztett kétkarú mérleget, homokórát, kis harangot és falnak támasztott létrát lehetett látni, de leginkább és leghosszadalmasabban természetesen a bűvös négyzet kötötte le a figyelmét. Mensula Iovisnak, Jupiter pecsétjének nevezték, s egyes értelmezők szerint az lenne a funkciója, hogy a Szaturnusz bolygó túlzott hatását, vagyis éppen a melankóliát enyhítse…”

Dr. Larkin számára is nyilvánvaló volt a bűvös négyzetek hatása. A bűvös négyzet érdekes, sok szabályszerűséget mutató számelrendezés. Egy négyzetet az oldalaival párhuzamos egyenesekkel bizonyos számú sorra és ugyanannyi oszlopra osztanak fel, majd a következő feladatot tűzik ki: megtöltik ezt az ábrát egymás utáni természetes számokkal úgy, hogy minden kis mezőbe egy szám jusson és a számok összege minden sorban, minden oszlopban és mindkét átló mentén ugyanannyi legyen.

Ebben a mai ember számára is a magas fokú rend a fontos, a régiekben további érzelmeket is kiváltott egy-egy bűvös négyzet szemlélete: tiszteletet parancsolt, félelmet keltett, bűvészetnek látszott. Innen ered az elnevezés is. Némelyek például hasznot húztak a bűvös négyzettel díszített, a „bajoktól megvédő” kis amulettek árusításából. Egyeseket boszorkánysággal vádoltak és fogságba is vetettek ilyen számösszeállítások készítéséért.

Sator arepo

Léteztek olyan bűvös négyzetek is, amelyekben számok helyett betűk szerepeltek, így ezekben a szavak ismétlődtek a négyzet különböző pontjai felől olvasva. A betűk képpé formálásának sokat vitatott, leghíresebb példája a Sator-ornamentika. Ebben négyszer olvashatók a sator, arepo, opera, rotas szavak. E bűvös négyzet eredetére és értelmezésére vonatkozó nézetek még mindig nagyon eltérőek.

Lo Shu           Lo Shu Feng Shui

A bűvös négyzetek, akárcsak a számmisztika, már jóval korábban, az ókori Kínában is felbukkantak. A Lo Shu négyzet az ókori Kínából származó bűvös négyzet, melyet egy óriásteknős páncéljára festettek és a Feng Sui fontos részét képezi.

Albrecht_Durer_-_Melancolia_reszlet

Dürer bűvös négyzete az ő korában több mint ezeréves múltra tekinthetett vissza, valószínűleg Indiából került át Európába. 

durer_buvos_negyzet

A 4×4-es négyzet egész sor olyan érdekességet tartogat, amely a kor tudósait és laikus szemlélőit csodálattal töltötték el, több különlegessége is van. Mezőin az 1-től 16-ig terjedő egész számok helyezkednek el, soraiban, oszlopaiban és átlóiban a számok összege mindenütt 34. Nemcsak sorai, oszlopai és átlói adják ki összegként a bűvös számot, a 34-es szám 86 különböző négyes csoport összegeként állítható elő az ábrából.

Minden egyes sor összege 34   minden egyes oszlop összege is 34   a sarkok összege is 34

A központ is 34   igy is 34 2   így is 34

lóugrás   Lóugrás2

Alsó és felső sorában a számok négyzeteinek összege is egyenlő és ugyanez áll a két szélső oszlop számaira is. A négyzetet függőleges és vízszintes középvonala négy darab 2×2-es négyzetre vágja szét, ezek mindegyikében ugyancsak 34 a számok összege, de ugyanannyi a középen elhelyezkedő 2×2-es négyzetben is. A négyzet négy csúcsánál levő számok összege is 34, s ugyanez áll azoknak a 3×3-as négyzeteknek a sarokszámaira is, amelyeket az eredetiből egy szélső sor és oszlop elhagyásával nyerünk.

1514

A művész a sorokat kissé átrendezte, hogy az alsó sor közepére a 15 és a 14 számok kerüljenek, jelezve műve készítésének évét, 1514-et. Ennek a számnak a két szélső értéke, amelyek megjelennek ugyanebben a sorban a szélső kockákban is, de fordítva, külön utalást rejt. Az ábécé negyedik betűje a „D”, első betűje az „A”, így monogramja: D.A. a festő nevére, közvetve pedig magyar származására, eredeti nevére utal: Ajtósi Dürer. (Ugye így már ismerős? A Városliget melletti nagy út az ő nevét viseli…)

Albrecht_Dürer_altere

Dürer apja a Gyula melletti Ajtóson született 1427-ben, onnan vándorolt ki 28 évesen, aranyműves mesterként. A falu nevét, ahonnan származott mint nemesi előnevet használta. „Ajtós” németül Türer, ezt vette fel Nürembergbe érkezve az idősebb Dürer, amit a fia, a nagy reneszánsz festő a helyi dialektushoz igazítva változtatott meg.

Ajtóson eredetileg ajtókészítő mesterek laktak, s ha ebből valami szimbolikusan átmentődött Dürer nevébe, az az ajtónyitás – a rejtett valóságok felé.
Csörgő Zoltán

Eltűnt a találkozók szimbóluma a Moszkva térről

Moszkva téri óra

Egy fontos szimbólum tűnt el egyik forgalmas közterünkről: a Moszkva téri óra. “Találkozunk az óra alatt!” – ez a mondat évtizedeken keresztül vissza-visszatérő elem volt a fiatalok életében. A kultikussá vált órát 1941-ben állították fel az akkor (is) Széll Kálmánnak nevezett téren, hogy közel hét és fél évtized múltán a tér átalakításának részeként leszereljék. Az órát eddig üzemeltető cég eladta azt egy magánszemélynek, aki pedig letétbe helyezte a tárgyat a Kiscelli Múzeumban. A híres, helytörténeti értékként kezelt órát a tervek szerint ősztől ott lehet majd megtekinteni a Moszkva tér több más szimbolikus tárgyát bemutató kiállításon.

moszkva_teri_ora

A Széll Kálmán tér nem marad óra nélkül: az új óra tervezése folyamatban van.  A tervező úgy szeretné megalkotni az órát, hogy az valamilyen módon emlékeztessen a régire, “olyan köztéri műtárgyat” készítenek, amely “nemcsak betölti a régi óra szerepét, hanem újra is fogalmazza annak kulturális jelentését”. Baróthy Anna, a Széll Kálmán tér legendás órájának helyére kerülő műtárgyat készítő, építészeti projektekkel kapcsolatos művészeti tervezésre és kivitelezésre szakosodott Szövetség 39 Kft. vezetője szerint “az már biztos:  valamiféle aktív betontárgy lesz a végeredmény”, amibe “beépül valamilyen elektronika is, ami interaktívan reagál a környezetre”.

A szekér és a kocsis ősi és összetett szimbóluma

trundholm

A trundholmi bronzkori sírban talált napszekér

A szekér, a kocsi eredendően az égben „fogantatott”. Az első kerekes alkalmatosságok agyagból égetve még kultikus tárgyakként kerültek a sírba a prehisztorikus leletek szerint.

Kép Szekerek Úr városából, i.e.2500

Szekerek Úr városából, i.e.2500

Csin-kori szekér

Csin-kori szekér

A szekér mitikus-szimbolikus képzetköre már szinte egyetemesen megtalálható minden ókori kultúrnépnél. Kezdetben mint kétkerekű lovas harci szekér hatalmi jelkép volt Egyiptomtól Kínáig.

Egyiptomi harci szekér

 Egyiptomi harci szekér

Nagy bátorságot követelt a harci szekér használata hajtójától, akinek ismernie kellett a lóidomítás művészetét. Az archaikus korban a nemes harcosok ezen a kétkerekű szekéren érkeztek a csatatérre. Az Ószövetségben a harci szekér Jahve hatalmára utal: „Mert lám, tűzben érkezik az Úr, harci szekere akár a forgószél” (Iz 66,15). A keltáknál és a germánoknál isteni trónként jelenik meg a szekér. A sírokba helyezett szekerek hitük szerint a holtak túlvilági útját szolgálták.

harci kocsik Athénból

Harci kocsik fölvonulása Athénban

A kétkerekű harci szekér szimbolikája bizonyos mértékig fedi a négykerekű szállító szekérét, de jelentős különbségek is vannak, nemcsak a sebességben, vagy olykor a vonóállatokban, melyek utóbbinál lehetnek ökrök is. Megtestesítheti a türelmet és a kitartást, s ha ekhó van rajta, a szekér begördül a ház, a szoba és a boltív jelképes tartományába. Teteje az éggel, alsó, négyszögletes része a földdel analóg, a szekér ezért lehetett a Világmindenség szimbóluma is Kínában és Indiában, ahol szekér alakú templomokat is építettek. Lehetett sok minden más, így az idő szimbóluma is: „Az idő, mint hét kantárszárú, ezerszemű, nem öregedő, magban gazdag paripa szállít. Szekerére kapaszkodnak fel az ihletett költők, minden lény annak kocsikereke…” (Atharvavéda 19. könyv)

5. Bika Hampi Chariot - Vijayanagar2

Lóvontatta szekeret formázó sziklatemplom Vidzsajanagarban

A védikus mitológiában a Világfát Asvatthának, azaz „Lóállomásnak” nevezik. A leghíresebb indiai mitikus ikerpár, az Asvinok, a „Lótól születettek”, „Lovasok”, égi istenek, az ég szülöttei, az idők tudói. A hajnali és alkonyati szürkülettel állnak kapcsolatban, aranykocsin járják az eget a világok fölött, bejárják a mindenséget és elűzik a sötétséget. Mindkét világ a lakhelyük, hosszú életet és életerőt adnak, oltalmazók, mindentudó isteni orvosok. Egyikük az éj, a másik a fény fia, így már rájuk ismerhetünk: a Nap és a Hold megtestesítői ők.

Thor

Thor bakkecskék vontatta szekerén

Az indoeurópai népek képzetében tüzes lovak vontatta harciszekéren járja égi útját a Nap. Tűzszekéren utazik Thor és Frey, a Nap és az eső istenei a görög mitológiában, napszekéren jár a görög Apollón, Zeusz és Héliosz. Mithra, a Nap, a tűz és a villám perzsa istene négy lóval vont szárnyas szekéren halad át az égen.

Szövegbe Az ír Perun bakkecske-húzta tüzes szekéren

Az ír Perun bakkecske-húzta tüzes szekéren

Jelképes töltése van a szekér elé fogott állatoknak is, amelyeknek szimbolikája összeolvad az istenével. Indiában a vörös Áditja fogatát hét ló, Márícsíét hét disznó húzza, a föníciai Kübeléét oroszlánok, a görögöknél Artemisz szekerét szarvasünők, Junóét pávák, Nerthus germán istenanya szekerét bőséget ígérő üszők húzzák, Frejáét macskák, Thorét bakkecskék, s az ír Perun szintén bakkecskét fogott szekere elé. A Nap mellett a többi megszemélyesített égitest is istenként szekeret hajt, amelyet más és más fajta állatok húznak, Marsét lovak, Jupiterét sasok, Vénuszét galambok, Szaturnuszét sárkányok.

Szaturnusz Szaturnus sárkányos szekerén

Szövegbe Apollón átvezeti naphintóját az égen

Apollón átvezeti naphintóját az égen

A görögöknél és a rómaiaknál a szekér a napistenek járműve. A görög mítoszok szerint Héphaisztosz kovácsisten, vagy a fia, Erikthoniosz találta fel. A Naphéroszt, Bellerophónt a bölcsesség istennője, Pallas Athéné ajándékozta meg egy aranyos fékkel, ami a tudatosságot szimbolizálja. Phaethón viszont nem tudott uralkodni a Nap szekerén. Amikor anyjától megtudja, hogy valódi apja Héliosz, Phaethón felkeresi őt, aki bevallja az igazat és bizonyságul a fiú egy kívánságát hajlandó teljesíteni. Phaethón azt kéri, hadd hajtsa egyszer ő a Nap szekerét. Phaethón e vágya gyermeki tudatlanságról tanúskodik. „Okos légy, kérj okosabbat” – kérleli az isten, de ő hajthatatlan, el is köti apjának tűzszekerét. A Nap paripái persze megérzik, hogy gyenge a hajtó, hogy nincs, ki fékezze rohanásukat, nincs, aki tartsa az irányt, a „közepet”. Szaladgálnak le-föl, felperzselve eget-földet. A hebehurgya fiú majdnem felgyújtja a földet, mert túl közel repül hozzá, Zeusz vet véget a rohanásnak: villámával agyonsújtja az ifjú, elbizakodott, vakmerő Phaethónt, aki lehull az égből. Törvényszerű a bukása.

A szekér kapocs is lehet föld és ég között. Maga az isteni akarat is irányíthatja a szekeret. Illés prófétát tüzes szekér ragadja el: „S történt, amint mentek és beszélgettek, egyszer csak jött egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, s elválasztotta őket egymástól, aztán Illés a forgószéllel fölment az égbe.” (2Kir 2,11). Vagyis a tüzes szekér kiszakította a halandók közül Illést, az embert, és felvitte az istenhez Illést, a prófétát, a szellem emberét.

Illést égbe viszi a tűzszekér1

Illést égbe viszi a tűzszekér

A szekér hordozó (váhana), eszköz, mindannak jelképe, ami a függő, lekorlátozott hétköznapi tudatot képes elvezetni önnön valódi, nyitott, teljes természetéhez. A szekér az, ami elvisz utunk céljához, ezért fordítható a buddhizmus irányzatainak elnevezése – jána – is szekérnek, így a csak kevesek által véghezvihető életvitellel járó hínajána „kis szekér”-nek, míg a szélesebb tömegek adottságaihoz igazodó mahájána „nagy szekér”-nek.

A Milinda Kérdéseinek egyik híres passzusában Nágaszéna, a buddhista szerzetes az ősi szekér-szimbólum segítségével igyekszik megtörni a király hitét önnön „személyiségében”. A buddhista tanítás szerint nincs lényegi valósága annak, ami a kocsit és a fogatot, vagyis a test-lélek együttesét alkotja, „kocsi” és „én” csak hagyományos megnevezései az összeszerkesztett alkotóelemek összességének, és nem jelölnek az összetétel elemeitől megkülönböztethető független létezőt. Amiképpen az egyik szerkezetet az egyszerűség kedvéért hívják „kocsinak”, ugyanúgy az emberi személyiséget is kizárólag csak az egyszerűség kedvéért szabad „én”-nek nevezni. Lao-ce is azt írta: „Ha szétszedik a fényes fogatot: belőle semmi sincs.” (Tao te king 39.)

Az egyik upanisadban jelenik meg talán legelőször alaposan kifejtve, hogyan értelmezhető magunkra a szekér szimbóluma:

„Tudd meg hát: A Lélek kocsiban ül, a test pedig a kocsi.
Az ész gyeplő csupán, a kocsit az eszmélet /buddhi/ vezeti.
Az érzékek lovak, az út az érzékek érzéklete,
Az élvező /a tapasztaló/ a Lélek, az ész és az érzékek együttese.
Ki értetlenül él, mindig csapongó gondolattal,
Úgy küzd az érzékekkel, mint kocsis a rossz lovakkal.
Ám ki értőn él, mindig fegyelmezett gondolattal,
Messzire jut az érzékekkel, mint kocsis a jó lovakkal.”
(Katha Upanisad III.3-6.)

Maga Buddha – aki híres kikocsikázásai alkalmával, amikor végre elhagyja apja palotáját, beavatásszerűen találkozik az addig elrejtett valósággal, a világ szenvedésteli mivoltával – ugyancsak használja a szekér-szimbólumot: „Ki érzékeit zabolára fogja,/mint lovait az ügyes kocsihajtó,/s minden hatás, gőg, vágy lepereg róla,/az istenek is irígylik e szentet.” (Dhammapada 94.)

Szövegbe Ardzsuna Keleti Mitológia            Ardzsuna2

 Ardzsuna és Krisna

A hindu Mahábháratában harcoló Pándavák legendás hősének, Ardzsunának a harci szekerét maga Visnu isten megtestesülése, Krisna hajtja. Nem véletlen, hogy Krisna harci szekéren oktatja Ardzsunát a Bhagavad Gítában, mert az ügyes harckocsizó (susárathi) „odavezeti a lovait, ahova akarja” (ld. Rig Véda VI.75.6.). Krisna ki is fejti, hogy szekere az ember testi mivoltát, a ló a spirituális erőt testesíti meg, a kocsihajtó pedig a szellem és értelem megtestesítője.

Csuang-ce a maga intelligens és trükkös módján csavar még egyet a történeten, amikor azt mondja: „Ha (a dolgok alkotója) felbomlaszt és átalakítja bal karomat egy kakassá, akkor én vele fogom megállapítani éjszakánként az időt. Ha felbomlaszt és átalakítja jobb karomat egy íjjá, akkor én ezzel fogok sütni való baglyot lőni. Ha felbomlaszt és átalakítja a faromat egy kocsivá, szellememet pedig egy lóvá, akkor én azon fogok utazgatni.”

Platón a Phaidroszban a lelket szárnyas fogathoz hasonlítja, elképzelése szerint a lélek két erős szárnyas lóból áll: az egyik előkelő, nemes és gyönyörű, a másik közönséges és szégyentelen. Különböző irányba húznak, csaknem teljesen hajtójuk ellenőrzése nélkül. Nála a szekérhajtó az uralom, az ész, a szellem, az intelligencia megszemélyesítője, ő zabolázza meg a föld felé húzó állatot, amely az ember testi mivoltával kapcsolatos ösztönöket és szenvedélyeket jelenti. E szekér két kereke a föld és az ég.

Az ókeresztény szimbolikában Krisztus is megjelenik szekérhajtóként, irányítva híveit, akik „édes igájába” hajtották fejüket. A szekér, amely elviszi a hívőket a mennyországba, az Egyház (Eklézsia). Két kereke a vágy és az akarat, illetve Dante szerint a jótékonyság és a bölcsesség.

Christus Helios

Christus Helios

Boethiusnál újra a mélyebb értelem jelenik meg: „Ott, hol trónol a mindenség ura,/Fényárban a legfőbb király,/S tartja a gyeplőt, száll a világ-szekér,/De meg se moccan Ő maga.” (A filozófia vígasztalása, IV.1.)

A Tarot nagy arkánumának VII. Diadalszekér képén egy győzelmi szekéren álló ifjú páncélba öltözött alakja látható, aki fején sugaras napkoronát visel, feje fölött négy oszlopra feszített baldachin látható, szekerét pedig két ellentétes színű ló vagy szfinx húzza. A világos színű az emberben lévő spiritualitást, a szellemiséget jelképezi, a sötét színű az anyagit, az állati bujaságot, azaz a tudatunkban megjelenő kettősséget mutatják. A fiatal hős jobb kezében jogart hordoz, másik kezével nem fogja a gyeplőt, mintha nem is hajtója, hanem csak utasa lenne a szekérnek. Ez arra utal, hogy kizárólag szellemével uralja „lovait”, a jó és a rossz erőit, az ellentétes, széthúzó energiákat és „szekerét”, azaz testét, anyagi világát.

Tarot Diadalszekér

A Tarot nagy arkánumának Diadalszekér képe

Ouspensky az Egy ismeretlen tanítás töredékeiben ezt írja: „…az első test a ’kocsi’ (hús, bőr, csontok, stb.), a második test a ’ló’ (érzelmek, vágyak), a harmadik a ’kocsis’ (gondolkodás), a negyedik a mester (Én, tudatosság, akarat).”

Hamvas Béla A kocsihajtó című írásában így ír erről: „Afelől, hogy ki ez a kocsihajtó, pillanatig se lehet kétség. »A belső kocsihajtó, szól a Veda, aki ezt a világot és a túlvilágot és az összes világokat belülről irányítja.« Szanszkrit szóval: antaryamin.”

Coomaraswamy a jóga szó etimológiáját értelmezve írja, hogy az „annyi, mint »igába fogni«, például lovakat. Ebben az összefüggésben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Indiában, ugyanúgy, mint a görög pszichológiában, a test kocsija elé fogott »lovak« az érzékelőképességek, amelyek erre vagy arra, a jó vagy a rossz felé húzzák a kocsit, vagy alkalmasint a végcél felé, ha a kocsihajtó szilárdan tartja a gyeplőt. Az egyén a fogat, a Belső Vezető vagy Belső Ember a kocsihajtó. »Az ember ekkor önmagát fogja igába, akár egy értelemmel rendelkező ló« (Rig Véda V.46.1.)”.

Weöres Sándor is él ezzel az ősi képpel a Teljesség felé című prózaversciklusában: „Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek; de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességnek mérete van; s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek maga.”

Napszekér

Napszekér

A magyar hagyományban a tudós kocsisok alakjában élt tovább a számos magas szintű hagyományban megjelenő kocsihajtó. A kocsi annyira jelentős, mágikus erő megnyilvánítására alkalmas eszközzé vált, hogy a táltosok némelyike idővel sajátos szerepkörbe bújt, így nyilvánultak meg mágusaink különös alakjai, a tudós kocsisok. A tudós kocsisok a pogány természetmágia vonásait továbbörökítő tevékenységüket foglalkozásukra korlátozták, tudásukat beavatással, próbák útján vagy valamilyen természetfeletti hatalmat biztosító eszköz (patkószeg, csodálatos ostor) segítségével szerezték. Miközben később maguk beavatják a tudós kocsisnak jelentkezőt, képesek magukat lóvá változtatni (nem tenni!).

A tudós kocsisok a róluk szóló hiedelemmondák szerint kést szúrtak a kocsi rúdjába a másik kocsissal vagy másik tudós emberrel, például tudós áccsal történő vetélkedésük vagy párbajuk során, így tudták feloldani a kötést, s egyúttal tanúsították, hogy a nagyobb tudományukkal képesek elindítani a megkötött lovakat. A tudós kocsisok mások lovát meg tudják állítani szemmel, füttyszóval, érintéssel és mágikus tárgyakkal, mint például farkasgégével. Lovaikat sem kell sohase tisztítaniuk, mindig tiszták, fényes szőrűek, ha azokat farkasgégéről itatják. A farkasgége mellett a farkasbőrt is hasznosnak tartották, ugyanis a vele bekent rúd mellől a ló nem indul.

Képesek ők is a levegőbe emelkedni lovaikkal, s hihetetlen gyorsan, szinte az időt megállítva száguldanak. Mint a szélvész, pillanatok alatt ott tudnak teremni bárhol. Híd nélkül átrepülnek a folyón, s arra is képesek, hogy hazahajtsák a lovaskocsit, s csak érkezéskor derül ki, hogy a lovak megdöglöttek útközben, azok csak otthon dőlnek ki a hámból. Ha nincs lovuk, képesek a szalmazsákot lóvá változtatni és azzal indulni útjukra. De végső soron nem kell nekik se kocsi, se ló, mert csak szekeret vagy lovat rajzolnak a földre, ráülnek és szélsebesen eltűnnek. Távollétükben mágikus tárgyaik (tarisznya, bot, kalap, harang, stb.) őrzik helyettük a jószágot. A tudós kocsisok addig nem halhatnak meg – hasonlóan a táltosokhoz és olykor a boszorkányokhoz –, míg kézfogással vagy annak a tárgynak az átadásával, amiben erejük van (bot, seprű, dohányzacskó) örökül nem hagyják, át nem adják tudományukat.

Nemcsak az utóbbi évszázadok tudós kocsisainak, hanem már a honfoglaló magyaroknak is fejlett szekereik voltak. Szerkezeti felépítésükben minden bizonnyal hozta magával azokat az egyéni elemeket, amelyeket a belső-ázsiai pusztákon évezredek alatt csiszoltak ki a szkíta kortól kezdve. Valószínűleg a magyarok is használtak olyan fedeles járműveket, mint amilyen a mongolok jurtakocsijához hasonló. A járművek formája, technikai szintje minden bizonnyal nem különbözött a többi sztyeppei nép szekereitől. A szekérhez kapcsolódó szakkifejezések (küllő, tengely, stb.) párhuzamai iráni, török, mongol nyelvekben mutathatók ki, ami sokszínű kulturális kapcsolatokra enged következtetni.

Annál élesebben különbözött a környező kultúrák szekereitől a Kárpát-medencében tökéletes felépítést és formát nyert szekér. Ráadásul a magyarok szekerei nem egyfélék, hanem a sokféle rendeltetésnek megfelelően különféle méretű és alakú változatai jöttek létre. Ezek első leghíresebbje a kólya volt, amit 1342-ben úgy írtak le, hogy magyar ingó szekér, illetve hintálló szekér. Ebből a bőrős kocsiból alakult ki a hintó, a magyarok egyedi találmánya, amely azután nemzetközi karrierre tett szert.

Kocsi kocsi

Kocs község jelképe a kocsi kocsi

Mintegy száz évvel később egy másik magyar szekér találmány is híressé vált. Ez a könnyű, finomabb kidolgozású, több, addig nem használt jelentős technikai újítással felszerelt három ló húzta szekér a Budát Béccsel összekötő főút melletti, Komárom megyei Kocs községben készült a helyi szekérkészítő mesteremberek találékonysága révén. Egyedisége révén sokáig a településről kocsiszekérnek – egykorú forrásokban „currus kochy”-nak –, majd csak kocsinak nevezték.

Kocs_címere

Kocs címere

A szóalak első előfordulása koczy formában 1469-ből való. Ez az elnevezés azután, párhuzamosan azzal, ahogy a személyforgalmat, a gyors és kényelmes utazást alaposan megkönnyítő szekér és a magyar kocsigyártó-mesterség a késő középkortól századokon át Európa-szerte híressé vált, számos nyelvbe bekerült (angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, francia coche, olasz coccio, flamand goetse, holland koets, lengyel koczi, cseh koczy, svéd kusk, szlovén kočija, szerb kočije, román kocie). Eleinte lófogatú kocsit értettek alatta, idővel kocsinak neveztek szinte minden négykerekű járművet, sőt bármennyi kerekes közlekedési eszközt. Mi több, az angolban átvitt értelemben is használják, például a tanfolyamvezetőt, szakirányítót, majd edzőt, s immár vezetői tanácsadót neveznek így: coach.

A magyar fedett kocsikról számos Magyarországon megforduló olasz, német, spanyol, francia utazó emlékezett meg dicsérőleg. Egy külföldi, Sigmund von Herberstein osztrák diplomata volt az is, aki először írta le önéletírásában részletesen a kocsit, mint annak a kornak a Mercedes-Benzét, mégpedig 1518-ban. Európában a kocsi még mindenütt a csodálat tárgya volt, amikor nálunk  – mivel annyira elterjedt volt – már 1523-ban egyfajta közlekedési törvény szabályozta szertelen használatát.

A kocsi mesterek a XVI. században szerterajzottak az országban, sőt külföldön is keresettek lettek. A szekereknek és kocsiknak számos különleges felszerelésű, eredetű és rendeltetésű táji változata és elnevezése alakult ki: rövidszekér, hossziszekér, társzekér, igáskocsi, féderes parasztkocsi, batár, cséza, bricska, dorozsmai kocsi, egri kiskocsi, görbe oldalú kocsi, győri kocsi, homokfutó, kőrösi kocsi, lébényi kocsi, nagyatádi kocsi, nyírségi rövid kocsi, somorjai kocsi, szanyi kocsi, vásárhelyi kocsi.

Megjegyzendő, hogy a szekérhez és a kocsihoz különleges affinitása, tehetsége volt a magyaroknak, kezdve onnan, hogy a szekér feltalálójaként is az első magyar táltost, mégpedig Göncölt tisztelték, olyannyira, hogy az eredetmagyarázó mondák magyarázata szerint találmánya égi – azaz örök, múlhatatlan értéket jelző – csillagképpé vált. Sok nép fia látta szekérnek a csillagképet, legfeljebb akörül volt némi vita, hogy kinek a szekere. A franciák László szekerének nevezték el, a németalföldiek Péter szekerének, míg nálunk Göncöl szekere lett.

Göncölszekér

Göncölszekér

A szekér, ez az ősi szimbólum tehát összetett, sokrétű jelentést hordoz. Ezeket, mint szellemi útmutatást összegezve az mondható, hogy a kocsi a testet, a szellem testi-lelki hordozóját, a lovak az érzékszerveket vagy érzékelőképességeket illetve az ösztönöket, szenvedélyeket, a tudati folyamatokat, a szélsőségekre törekvő – világos és sötét – erőket, az út az érzékelés folyamatát, a világot és a sorsot, maga a kocsis pedig az emberben végbemenő testi-lelki-szellemi folyamatokat uraló és vezető, az érzékeket megfékező és megzabolázó tudatosságot, a sorserők birtokosát és felszabadult irányítóját jelképezi, aki egy múlhatatlan, nem mozgatott tudatállapotból mintegy szemléli a létesülések körforgását – akinek hatalma van a kocsik, lovak, utak, vagyis külső és belső világa fölött.

Nap

A négylovas szekeret vezető Nap antik mozaikképen

(Az írás részlet a 2013-as Javas Falinaptárból)