Tudtad, hogy…? kategória bejegyzései

Tudod, hol van a Mikulás valódi hazája?

Nem baj, ha nem, ezzel nem vagy egyedül. Egész országoknak nem sikerült ezt máig tisztázni, Finnország, Grönland, Svédország és Norvégia például a mai napig ádáz csatát vív eme kérdés kapcsán.

joulupukki2 kalevala

A Mikulás otthonáért folytatott versengés szóba kerül a minden évben Koppenhágában megrendezett Mikulások világkongresszusán is. Pedig december 6-án eredetileg Miklós püspökre emlékezünk, aki a 3. században élt a Lycia nevű római provinciában, Kisázsiában és a maga korában arról vált híressé, hogy a nélkülözőknek az éj leple alatt adományokat vitt. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki Mikulás alakja is, amihez számos vándormotívum tapadt. A Mikulás-napi ajándékozás még százéves sincs. A ma ismert szokáskomplexum a városokból, tanítók közvetítésével terjedt el a nép körében. A városiasodás, az üzlet és az oktatás alaposan átformálja az ünnepet, ám ősi rétegét még a mikuláspapír sem tudja teljesen elfedni.

Az egykori keresztény legendát a pogány elképzelések is gazdagították, az évszakváltó, tavaszváró hagyományok miatt a nálunk cseh nevű Mikulásnak hosszú, fehér szakálla nőtt, amelyből havat szór a földre. Érdekes, hogy a hajdani püspök alakját minden ország igyekezett a saját képére formálni. Néhol egészen furcsa hagyományai alakultak ki, van, ahol ketten vannak, máshol krampuszok kísérik, van, ahol Karácsony mind a tizenkét napján ajándékot hoz, hazánkban pedig például ő a pálinkafőzők védőszentje. Idővel az elvilágiasodott és elüzletiesedett tömegkultúra létrehozta az éjjel közlekedő, jóságos, mosolygós, kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó Mikulást.

Annyi különbség azért megmaradt, hogy nálunk még Jézuska hozza a karácsonyfa alá az ajándékot, Amerikában és a globalizálódó világban már Karácsonykor is a díszes piros ruhás, kövérkés Santa Claus az ajándékosztó. Ő alá először állítólag egy amerikai egyetemi professzor, Clement Clark Moore adott szánkót és rénszarvasokat 1822-ben név nélkül megjelentetett versében. Azóta képes Szent Miklós egyetlen éjszaka alatt körbeutazni a Földet, hogy a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba elhelyezze a csomagjait. Egy másik New York-i, Thomas Nast karikaturista és képregénygrafikus volt az, aki 1862-ben az északi sarkkörön túlra költöztette, s manó segítőket adott mellé. Azt, hogy Finnországban lakik, az anekdota szerint egy finn rádiós műsorvezető találta ki 1925-ben, mondván: az igazi Mikulás, azaz Joulupukki hol máshol élhetne, mint Lappföldön?

a_mikulas-nyomaban

Messze fenn északon, Rovaniemiben a finnek létre is hozták 1950-ben a saját Mikulás-falujukat, ahol Santa Clausnak nemcsak irodája, postája, ajándékboltja, de klubja, sőt még vidámparkja is van. Néhány éve igyekeztek megcáfolni a létét, kiszámítván, hogy ha valóban ő vinne ajándékot minden gyereknek, olyan gyorsan kellene haladnia, hogy a sebesség okozta súrlódás miatt a másodperc törtrésze alatt szénné égne Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész nevű rénszarvasaival együtt. Talán ezért is újabban mindig olyan közlekedési eszközt vesz igénybe, ami az időjárási körülményeknek megfelel. Mikulásnak már van huskyk húzta szánja, de autója, repülőgépe, hómobilja és még egy helikoptere is. A finnek mellett pedig már Svédországnak és Norvégiának, sőt Grönlandnak is van Mikulás-postahivatala, s ezáltal pontos lakcíme és persze e-mail címe is, ahová a gyerekek a világ minden részéből írhatják neki az ajándékokat kérő leveleket.

Santa-claus-3154959-1212-1554

 

Halloweeni töklámpás

Tudtad…
…hogy honnan származik a halloweeni töklámpás?
Halloween szimbóluma, az ünnep nélkülözhetetlen kelléke régóta a kivájt töklámpás (vagy annak műanyag változata), az ún. Jack O’Lantern, a Jack-lámpa.
Eredetileg, legalábbis egyes kutatók szerint, a kelta papok az év végén Samhainnak, a Napistennek emberáldozatot mutattak be és az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és kivilágított tököt. Az biztos, hogy a kelták számára október 31-e egyfajta szüreti felvonulás funkcióját is betöltötte. Egy nagyobb répának kivájták a belsejét, rémisztő arcot faragtak belőle, a belsejébe pedig égő gyertyát, fáklyát helyeztek. A kivágott lámpás annak a gonosz szellemnek az arcát jelképezte, aki hitük szerint a lápos, mocsaras vidékeken csalogatja fényével az eltévedt utast.

A kelták a lámpásokkal körbejárták a falut. A lámpások kettős célt szolgáltak: egyrészt a fényükkel és a rémisztő arccal tartották távol, illetve űzték el a faluban pusztító, a termést tönkretevő gonosz szellemeket, másrészt pedig ezzel világítottak a halottak, az elhunyt hozzátartozók szellemeinek, hogy azok e napon a túlvilágról, a két világ között feloldódó, megszűnő határon átlépve hazatalálhassanak.

Ami tehát a tököt illeti, az eredetileg tarlórépa volt. Az ír folklórban egy népmesét is költöttek a népszerű lámpa keletkezését megmagyarázandó.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte: amikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, azután keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azt követően engedte le az ördögöt a fáról, miután alkut kötöttek, s az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy égő zsarátnokot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a zsarátnokot egy kivájt fekete retekbe, más források szerint marharépába, hogy tovább tartson és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között.

Amerikában az ír bevándorlók azt tudatosították, hogy ott inkább tök van bőségesen, így Jack mesebeli lámpása répa helyett a jóval látványosabb kivájt tök lett.
A keresztény egyház még ennek a mélységesen pogány gyökerű hagyománynak a „vizét” is képes a maga malmára hajtani: manapság Amerikában sok templomban szerveznek Halloweenkor programokat a gyerekeknek, amelyeknek elengedhetetlen tartozéka a tökvájó verseny.

Szimbólum, cimbalom, csemballó

Tudtad…
…hogy van összefüggés a szimbólum, a cimbalom és a csembaló között? Azon túl, hogy mindhárom ógörög eredetű szó, mindnek a szótöve a ballein főnévi igenévre vezethető vissza, ami azt jelenti: rakni, vetni, illeszteni. Azókori görögök egyik hangszerét nevezték kümbalonnak, ami olyan volt, mint a cintányér. Párosával ütötték egymáshoz, vagyis ez is két részből állt, mint a szimbólum (symbolon, ejtsd szümbolon, lásd egy korábbi posztban), csak utóbbinál nem két fémdarabot, hanem egy képet és a jelentést kellett egymáshoz “rakni”, “vetni”. A kümbalon lett a latinban cymbalum. A középkorban a harangjátékot nevezték így, de ebből származnak a csembaló és a cimbalom hangszerek nevei is.

cimbci

Diabolo

fa

Tudtad…
…hogy a szimbólum „etimológiai” és metafizikai ellentéte a diabolo, ami az ördög neve, s azt jelenti: széttörő, szétszedő? Etimológiai is, mert a görög szümbolon szó azt jelenti: összevetni, egyesíteni, míg a diabolo a “szétvető“. Az ördög tehát azt az erőt képviseli, szimbolizálja a világban, amely a hasadást kelti, ellentéteket hoz létre, míg a szimbólum a két-séggel szemben az egy-ség felé mutat. Minden egyes szimbólum megértésével az egység, önmagunk elveszített, eredeti teljessége felé teszünk egy lépést…

Szimbólum

…hogy a szimbólum/symbolon – görög szó, amely a szümballein, “valamit egyesíteni, egymáshoz vezetni, összeilleszteni” igéből származik? A szüm azt jelenti: össze, a bolon pedig: tenni, illeszteni. Vagyis a szó első fele egyesítést jelent, míg másik fele megerősíti az egyesítés folyamatát. Eredetileg egy fából, fémből vagy bőrből készült kettétört tárgy két felét jelentette, amit a cél vagy egyezség megvalósulásakor össze lehetett illeszteni, egyesíteni. Barátok vagy üzlettársak cserépdarab, agyagtál, gyűrű vagy pénzdarab kettétörésével – illetve újra összeillesztésével – jelölték meg, pecsételték meg összetartozásukat. Olykor a két részt különböző embereknek adták, akik egymást nem ismerték, de mindketten tudták, hogyan kereshetik és találják meg a másik felet, amelyek összeillesztésükkel váltak bizonyító eszközzé: a két elem, mint ismertető jegy csak együttesen volt érvényes. A szimbólum így a beteljesedés, a megoldás, a hazatérés, a jóvátétel vagy a hírhozó hitelességének kifejezője lett. A szimbólum is mindig két részből áll és csak együttesen hordoznak jelentést: ez leggyakrabban egy látható kép, s mögötte a hordozott, láthatatlan üzenet, amelyeket egyesíteni kell, magunkban, hogy felismerjük lehetőségeinket, s mi is egységesebbé váljunk.

25 év után újra Twin Peaks

Ha valakit érdekelne, a Symbolon filmklub egy egész évadját lehetne szentelni a Twin Peaks, a kilencvenes évek kultsorozata elemzésének. Annak idején sokunkat szögezett a televízió képernyőjéhez a korábban teljesen ismeretlen hangulatot – Angelo Badalamenti kísérőzenéjével is – közvetítő sorozat – hogy a végén radikálisan és váratlanul kénytelen-kelletlen eldobjuk az agyunkat. Ki azért, mert azt hitte, becsapták, ki azért, mert sejtette, hogy nem, de nem tud rájönni, mi lehet a megoldás, és egyáltalán, hogyan kell értelmezni a befejező epizód utolsó képsorait?!


Ma már sejtjük, mi több, tudjuk, hogy a sorozat nem pusztán mérföldkő volt a filmezés történetében. Nem csak egy hagyományos krimiről vagy thrillerről volt szó, hanem egy misztikus beavatási történetről, tele titokkal, meglepő alakokkal és jellemekkel, rejtjeles – a hermetikus hagyományoktól a keleti bölcseletekig terjedő – utalásokkal és üzenetekkel, szimbólumokkal, analógiákkal, irracionális és szürreális jelenetekkel. Egyik kedvencem az volt, amikor a rendőrség folyosóján Cooper ügynök mellett egyszer csak elvezettek egy lámát (nem tibetit, hanem dél-amerikait), amely se előtte, se utána semmilyen jelentőséggel nem bírt a történet szempontjából, egyszerűen ki kellett zökkentenie meghökkentően oda nem illő megjelenésével az ember észjárását a maga hétköznapokban futott barázdájából…

Friss és örömteli, felvillanyozó hír, hogy David Lynch, aki nem mellesleg Maharishi Mahesh jógi és a transzcendentális meditáció (TM) kitartó híve, folytatja a Twin Peaks-szériát. A kilenc epizódból álló új sorozat a Showtime kábelcsatorna számára készül, bemutatása negyedszázaddal az első széria debütálása után várható. A produkciós munka jövőre kezdődik, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az eredeti szereposztás vajon visszatér-e a képernyőre. Mind a kilenc epizódot Lynch rendezi és akárcsak az első sorozat esetében, most is közösen írja a forgatókönyvet Mark Frosttal. Az új széria napjainkban játszódik majd és állítólag régóta várt válaszokkal is szolgál, hogy azok majd a sejtéseinket igazolják vagy cáfolják.

Szerintem ilyen kérdéseink lehetnek, amelyekre a válaszokat várhatjuk:
– Hol tanulta Cooper ügynök a Tibeti halottaskönyv módszerét a lélek túlvilágra vezetéséről?
– Hogyan nyertek beavatást/többletképességet/gyógyulást az extrém szereplők, mint Tuskó Jenny vagy az Őrnagy vagy Leo Johnson?
– Hogy kapcsolódott össze a Gonosz és Windom Earl?
– Hogyan halt/nem halt meg Cooper ügynök?
– Ki volt a törpe?
– Milyen labirintusban járt a főhős a történet végén?
– Milyen üdvtörténeti modellt vagy éppen ellenképet nyújthat nekünk a drámai és nagyon nehezen megfejthető végkifejlet?
– S végül: honnan vette Lynch (és Frost) ezt a rengeteg sül…, azaz ötletet, s mit is akartak ezzel az egésszel?
Talán megtudjuk mindezt 2016-ban.
Csörgő Zoltán