Symbolon-jóga kategória bejegyzései

Hová kerül, amit ide írunk?

Jógatábor az istenek partján

A délolasz Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik egyharmad magyarországnyi területen. Körben 800 kilométer hosszúságú tengerpart veszi körül, nyugaton a Tirrén-tenger, keleten a Jón-tenger mossa partjait, keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Öt megyéje közül mi a két legdélebbit járjuk be kirándulásaink alkalmával, valamint elmegyünk a Lipari-szigetekre is.

Capo Vaticano üdülőhelyet a világ 100 legszebb tengerpartja közé választottak. Ezt a partszakaszt úgy hívják: Costa degli Dei, az Istenek partja. Méltán viseli ezt a nevet, tengerparti fekvéséből adódóan védett, nyugodt, békés hangulatú és gazdag természeti kincsekkel bír. Egy ősi legenda szerint a hajósok rendszeresen Capo Vaticanoban kötöttek ki, akik a Messinai-szoroson való átkelésre készültek. A tengerparti település szikláinak egyik barlangjában élt egy jós, akitől jövendölést kértek arra vonatkozóan, hogy szerencsésen átkelhetnek-e a szoroson elkerülve Szkülla és Kharübdisz viziszörnyek pusztításait.

Capo Vaticano ősidők óta lakott terület. Területén megfordultak már görög gyarmatosítók, különböző itáliai törzsek, rómaiak és normannok egyaránt. A 19. században Itália egyesítéséig a Szicíliai Köztársaság részét alkotta. Capo Vaticanóban és közelében több különböző strand, fürdőzőhely ismert. Ezek közül legkeresettebb: Grotticelle. A település nevezetes, 1870-ben épült világítótornya a terület legmagasabb pontján található. A közelében kialakított kilátópontról elénk tárul a település lélegzetelállító látképe.

A 2019-es év sem telhet tengerparti Symbolon jógatábor nélkül: tíz napot töltünk májusban az olasz csizma orrában, az Istenek partján! Segítünk, hogy tíz napra magad mögött hagyd hétköznapjaid nyűgeit, monoton és sokszor feszültséggel teli rutinjait. Segítünk új barátokra lelni, gyönyörű tájakat bejárni, s hogy semmi másra ne legyen gondod, mint hogy ellazulj, feltöltődj, újjászüless. Segítünk, hogy visszatérve innentől még sokáig egy pizza látványa is csodálatos emlékekkel töltsön el és mosolyt csaljon az arcodra.

Időpont: 2019. május 7-16.

Szállás: közvetlen tengerparti üdülő apartmanjai***

További információk, s képek a tengerről, a szállásról:

https://www.facebook.com/events/513043189171993/permalink/569467973529514/

Jelentkezés:
Erika Wanshart
06303467886, erika.wanshart@gmail.com

Csörgő Zoltán
06309912766, csorgo.zoltan@tkbf.hu

Várunk szeretettel erre a kivételes programra!

Jóga határok nélkül – interjú Wanshart Erikával

Wanshart Erikára igazán ráillik első pillantásra a jellemzés, hogy törékeny teremtés. De csak első pillantásra. Rögtön társul hozzá, tekintete alapján, hogy biztosan mély megéltséggel és belátásokkal rendelkezik, olyanokkal, amelyek alapján néha nem is eviláginak tűnik. Pedig mindez számos nagyon is evilági sorskihívás eredménye. Egy gyógyíthatatlanak tartott autoimmunbetegségből, a lupusból való felépülése során talált rá a jógára. Olyan ember tehát, aki egy személyben is képes igazolni a jóga csodáját, erejét és a benne rejlő lehetőségeket.

Wanshart Erika

– Hogyan találkoztál a jógával?

– Gyermekem születése után, húsz éves koromtól több mint egy évtizeden keresztül súlyos betegségben szenvedtem, többször a halál küszöbére is eljutva, annak eredményeként, hogy fokozatosan minden szervemet megtámadta a kór. Ez azzal járt, hogy hosszú időn keresztül nem láttam vagy például nem tudtam, s lényegében újra kellett tanulnom járni. Éppen ezért amikor egyszer láttam egy műsort a tévében, amiben körülbelül harminc percen keresztül jógagyakorlatokat mutattak be, egyszerűen lenyűgözött az emberekből áradó harmónia. Már abból is erővel töltekeztem, hogy néztem. Akkor eszembe sem jutott, hogy van annyi erő a testemben, hogy el tudjam végezni ezeket a gyakorlatokat. Viszont nap, mint nap leültem megnézni ezt a műsort. Egy hirtelen ötlet hatására, mivel nem tűntek akkor egyszeriben olyan bonyolultnak, elkezdtem végezni a látottakat. Egyedül és titokban. Ugyan könnyűnek néztek ki a testtartások, de az elején nagyon nehezen mentek, mégis sikerélményt jelentett.

– Tudtad előtte, mi az a jóga?

– Furcsán hangozhat: nem vagy talán mindig is. Mindenesetre egy idő után rájöttem, hogy amikor fájdalmaim voltak, hasonló testtartásokba helyezkedtem, mint az ászanák. Persze nem a fél lábon állásra gondolok. Majd az is feltűnt, hogy a jógázásra jellemző mély belső figyelem nagyon hasonló arra, amikor a betegségem idején minél mélyebbre húzódva önmagamban megfigyelni voltam kénytelen benső folyamataimat. Meditációról van szó mindkét esetben.

A jó élmények a hatására, hogy ki mertem tenni magam, sőt jobb lett a közérzetem, minden nap elvégeztem a tévében látott gyakorlatsorokat, s a végén elkezdtem felvenni videóra. Egy idő után már akkor is gyakoroltam, amikor nem volt tévéadásban. Minden reggel, de volt, hogy kétszer-háromszor is elvégeztem a gyakorlatsorokat. Pozitív hatása annyira nyilvánvaló volt, hogy elkezdett mélyebben érdekelni, szerettem volna tudni, mik ezek a testtartások, honnan jönnek, kik alkották meg, miért épp ezeket választották, s mi a lényegi üzenetük. Először könyvekből ismerkedtem, tájékozódtam, majd kicsivel később megtudtam, hogy létezik a buddhista főiskola, ahol a jógát rendszeresen lehet gyakorolni és mélyebben lehet megismerkedni a keleti gondolkodásmóddal, filozófiával.

– Mikor jártál a főiskolára?

– 2006 és 2010 között. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán megismerhettem más jógairányzatokat is, s ami még fontos volt, hogy jógatanár mellett gyakorolhattam. Ez azért lényeges, mert egészen pontos, személyre szabott instrukciókat kaptam, ami még hatásosabbá tette a jóga gyakorlását. Ennek hatására döntöttem el, hogy magam is jógaoktató leszek. 2011-ben beiratkoztam az Anahita Jóga és Szellemi Központban egy 200 órás jógaoktató képzésre és azóta is tanulok.

– Mióta  oktatsz jógát?

– Nyolc éve kezdtem el jógaórákat tartani, amikor úgy éreztem, hogy nyolc év gyakorlás után már a saját tapasztalataimból tudok meríteni és adni a hozzám fordulóknak. Közben én is töltekezem mindig újra és újra, mert amit adok, az nem csak az én tudásom, hanem mintha egy magasabb erő csatornája lehetnék.

gómukhászana

– Egyéni jógaórákat is tartasz.

– Igen, hiszen mindenki más. Vagy ahogy Mérő László fogalmazott: „mindenki másképp egyforma”. Ám ez a „másképp” komoly figyelmet kap a jógában. Nagyon jók a csoportos órák, ám időnként egy-egy egyéni foglalkozás során személyre szabott gyakorlatsorral, ászanákkal és légzőgyakorlatokkal a hangsúlyt a gyengébb területekre helyezve intenzívebben lehet oldani az energiablokkokat. Ezek betegségeket is tudnak okozni. Azaz érdekes, talán sorsszerű, korábbi életszakaszomból, élményeimből fakadó, hiszen súlyos betegségből gyógyultam meg saját akaraterőmnek és némi csodának köszönhetően, hogy betegségekkel küszködő emberek kérnek tőlem, mint jógaoktatótól tanácsot. Ilyenkor nem csak a saját tapasztalataimra, ebből fakadó empatikus készségemre hagyatkozom, hanem más irányú tanulmányaimra is építkezem, például a jungi szemléletre, az archetípusos gyógyításra és a szimbolikus látásmódra, hiszen ez a jóga világát kiegészítve, s hozzá illeszkedve segíti egy új, egészséges szemlélet- és életmód kialakítását. Az alapképzésen túl a jógában is igyekszem folyamatosan képezni magam. Időközben elvégeztem egy ájurvédikus jógaterapeuta képzést, s nemrég fejeztem be a gerincterápiás jógaoktatói továbbképzésemet. És már tudom azt is, hogy mi lesz a következő tanfolyam.

– A korábbi saját élményeid megmagyarázhatják, hogy miért épp a terápiás irányba indultál el. De mi alapján választottad az ájurvédát és a gerincterápiát?

– A válasz egyszerű: mindkettő kikerülhetetlen, ha az ember jógaterápiával szándékozik foglalkozni. Ájurvéda magyarul annyit jelent, hogy az „élet tudománya” és az önmegfigyelésen alapuló jógikus életmód a lényege. Az ájurvéda – a jógához hasonlóan – több ezer éves tudomány, melyben úgy a mikro-, mint a makrokozmosz minőségeinek megfigyelését hihetetlen finom szintekre emelték. Világ és ember ebben a megközelítésben analóg, tehát amit megfigyelek a környezetemben, azt magamra is vonatkoztathatom. Az ájurvédikus gyógyítás alapja a személyes alkat meghatározása. Amint ezt megismerjük, máris tehetünk kiegyensúlyozott létezésünk érdekében, például helyes étkezéssel, megfelelő életmód kialakításával és jógagyakorlatokkal.  Bár ebben a rendszerben a legfontosabb a prevenció, a megelőzés, az ájurvéda segítségével sikeresen lehet betegségeket gyógyítani. Jóga és ájurvéda olyanok, mint a kötél két szára – egymástól elválaszthatatlanok.

 háromszög_em

Modern világunkban a helytelen életmód következtében sokan szenvednek gerincproblémáktól. Egy átlagos jógaórán például akár többen is vehetnek úgy részt, hogy „csak úgy” rendszeresen fáj a derekuk. Nagyon fontos, hogy az oktató tisztában legyen azzal, hogy kivel mit, milyen gyakorlatot végeztethet, s mit pedig nem. Egyébként a két terápiás rendszer csodálatosan összefügg és kiegészíti egymást, hiszen az ájurvédikus egyéni alkat többnyire meghatározhatja azt, hogy kinek alakul ki gerincbetegsége, s még azt is, hogy a gerincoszlopon hol. Tehát mindez ötvözhető és személyre szabható lehetőségeket kínál.

Magasabb szinten a légzés is elegendő lehet a gyógyuláshoz. A Buddha szerint a légzés tudatosságának gyakorlata, az ánápánaszati önmagában elegendő a megvilágosodás eléréséhez, ami szintén gyógyulás, mégpedig a legmagasabbrendű. De sejtésem szerint a légzés figyelmes végzése ugyanolyan fontos az egészség visszanyeréséhez vagy fenntartásához, mint az, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk. Sajnos egyikkel sincs tisztában ma az emberek nagy része.

– Miért gondolják azt az emberek, hogy tudnak lélegezni, amikor nem?

– Mindenki tud lélegezni, ám a hétköznapi lélegzésünk általában nem tudatos. A hatha jóga foglalkozások szerves része a légzőgyakorlat, melynek hatása nagyon intenzív. A légzés maga az élet: ami nem lélegzik, az nem él. A nagy és alapos lélegzetvétel energiával telíti a testünket és ugyanígy a mély és alapos kilégzés megszabadít a feszültségektől.

– Ha már itt tartunk, elmondanád részletesen, hogyan történik ez?

– Életünk minden percében valamilyen érzelmet élünk meg. Minden érzelem, hatással van légzésünkre, mely – abban az esetben, ha nem tudatos figyelemmel kísért – az átélt érzelemtől felszínesebb, kapkodóbb lesz és ez oxigénhiányos állapothoz vezet. Amikor szervezetünkben csökken az oxigénmennyiség, szinte azonnal elveszítjük egyensúlyunkat, s ennek szorongás a következménye. A szorongást gyakran követi légszomj és a tehetetlenség érzése. Amikor az ember megpróbál valamit tenni ez ellen, küzd, mert már annyira nincs levegő, s ebben a mozzanatban az izmait kezdi el használni azért, hogy kicsit több levegőhöz jusson. Ha ez az erőfeszítés mégsem eredményes, jön a reménytelenség, a depresszió és a teljes kimerültség állapota. Még rosszabb esetben ezt követi a pánik. Ilyen érzelmi állapotban a mély légzés szinte lehetetlen, az ember csak felszínesen kapkod levegő után. Mindez nem tudatos szinten zajlik a legtöbb embernél. Mivel nem tudatos, megrögzött gondolati és érzelmi mintáinkat ismételjük, a test bizonyos részein az izommerevség, majd az oxigénhiányos, kibillent egyensúlyi állapot állandósul, s így energiablokk keletkezik. A cél a test és izmainak tudatos irányítása, vagyis ennek visszaszerzése, s ehhez kiváló módszer a jóga, mely gyakorlataiban a feszes izmokat nyújtva fellazítja azokat. A mély és tudatos légzés ebben a mozzanatban nagyon fontos támogató erő.

– Ez valóban nagyon pontos leírás volt! Komoly figyelem kell ahhoz, hogy ezt végig lehessen követni. Összességében miként fogalmaznád meg, mit adhat a ma emberének a jóga?

– Ugyanazt, mint évezredekkel ezelőtt. De mégsem. Hiszen régen a megvilágosodás volt a célja egy jóginak, manapság az egészséges, tudatos élet. Persze lehet, hogy a kettő végső soron ugyanaz. Nagyon fontos ebben az egészséges önismeret, jó értelemben vett, azaz helyes önérvényesítés, vagy inkább önkiteljesítés és felelősségvállalás a tetteinkért. A jóga egy olyan egyetemes testi-szellemi megközelítés, módszer, ami minden korban, most a harmadik évezred hajnalán is egyre több embert megszólít, mert lehet vallási hovatartozástól, származástól, életkortól vagy éppen testsúlytól függetlenül végezni. Az a sokféle jógairányzat, ami megjelent nyugaton, meg is nehezítheti a döntést, hogy melyiket válasszuk. Ugyanakkor a buddhizmusban van egy kifejezés: upája. Azt jelenti, hogy ügyes módszer. Ez alkalmazható a jógára is:  mindenki önmaga adottságainak megfelelően megtalálhatja benne azt, ami számára fontos ahhoz, hogy egy értékesebb, teljesebb életet valósítson meg. Kiemelten fontosnak tartom, hogy ne idealizáljuk a jóga célját, hiszen itt is lehet maga az út a cél. Vagyis nem gondolom, hogy rengeteg, kínzó gyakorlás után csak sokára érjük el azt, amit szeretnénk. Figyelemmel feltöltött jógagyakorlásunk kezdetektől megajándékoz belső élményekkel.

igazítás

– Miért a hatha-jóga?

– A hatha jóga, ha nagyon tudatos és az összes elemet tartalmazza, vagyis a tisztító- és légzőgyakorlatokon, a testtartásokon keresztül a meditációt, a tudatosságtól az energiát megkötő gyakorlatokig, akkor ez maga a rádzsa-jóga, amit a legmagasabb szintű jógairányzatnak, a “királyi útnak” tartanak. Ha olyan fokú tudatosság és elmélyültség társul tehát a hatha jógához, ami a mindennapokat is kíséri utána és olyan fokú spirituális ébredéshez vezet, ami gyökeresen képes megváltoztatni egy létmódot, az maga a “királyi út”.

– Körülnézve a világunkban feltűnő, divatossá váló újabb módszerek “piacán”, ahol létezik már a speed-fitness is, nem gondolod, hogy ennek mintájára felgyorsult élettempójú világunkban létjogosult lehetne akár a speed-jóga is?

– Amikor egy órás mozgásszükségletet húsz percben végzünk el? Ha jól sejtem, nem gondolod te sem komolyan a kérdést. A jóga nem csak mozgásszükségletről szól. A torna és általában a sport, valamint a jóga abban ugyan hasonlít egymásra, hogy mindkettő az izmokat használja, de a jógában a tudatosság a lényeg. Ahol a figyelem, ott a tudatosság. A feszes izmokból az energiablokk, ahogy az előbb említettem már, csak a tudatos mozgás és a figyelmes légzés erejével oldható ki, amely pozitívan kihat utána életünk minden szintjére. Hogy egy ilyen fokú tudatosság megjelenjen és felépüljön, ahhoz idő kell, le kell lassítani magunkat. Létezik olyan, hogy jóga-idő, amikor a testtartások végzése közben egy más figyelmi állapotba helyezkedünk. A gyakorlatokban mintha lelassítanánk az időt, azaz épp ellentétes az, amit el akarunk érni, mint amit a körülöttünk rohanó világ sulykol, elvár tőlünk. Ebben a lelassult állapotban felismerhetjük és élesebben láthatunk rá rossz, hibás, mindennapi testhasználatunkra, de ezen túl megrögzött gondolati, érzelmi sémáinkra is.  A lelassulás másrészt segíti számunkra az összpontosítás folyamatát. Ez hétköznapi életünk során is kulcs, hiszen összpontosított, koncentrált erőnk nélkül hogyan tartjuk fenn figyelmünket azon, ami fontos? És e-nélkül hogy derül ki, hogy igazán mi a fontos, mi épít, mi gazdagít? Mi az, amivel életünket teljesebbé téve a világhoz is hozzáadhatjuk mindazt, amit csak mi adhatunk hozzá? Ezt a kiteljesítő teremtésfolyamatot a jógában dharmának, életünk céljának hívják. Harmadrészt a lelassulásnak következménye lehet az is, hogy egyes ászanákba helyezkedve az ember nemcsak hogy lelassítja, ám kiírja magát az időből, hiszen teljesen azonosulva egy mozdulat összes rétegével megérkezünk a jelen pillanatba. A pillanatban lét hatalmas erő, mely segít elindítanunk öngyógyító és regeneráló folyamatainkat. A lényeg tehát, hogy képesek vagyunk önmagunk megváltoztatására testi és lelki szinten és képesek vagyunk megtanulni belső működéseink észlelését, majd azok értelmezését. Egy biztos: a sokféle irányzatnak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabb, legmegfelelőbb jóga-utat, ami mindig másra és másra helyezi a hangsúlyt.

– A te életedben most hova esik a hangsúly?

– A jógában arra, hogy minél pontosabban tudjam végezni a testtartásokat, hiszen az ászanák erővonalak, amelyek mentén magasabb eszenciákkal töltődhetünk. Minél tovább vagyunk egy pontosan kivitelezett testhelyzetben, annál inkább feltöltődhetünk, hozzáférhetünk a bennünk rejlő energiához. Ezt szeretném megmutatni másoknak. Ennek ellenére nem szabad a jóga világát túl bonyolultnak tekinteni, s nem szükséges olyan spiritualitással sem feltölteni, amely nem időszerű adott élethelyzetünkben. Nagyon magával ragadó a jógában az is, ami már a buddhizmusban megérintett, hogy az ember önmagára számíthat, támasztékmentesen. Ha valaki gyakorol, annak van hatása, ha nem gyakorol, nincs hatása. Önmagunkon túl is azonban hatalmas erők vesznek körül bennünket, melyek segítenek, inspirálnak. Fontos az is, hogy amit megéltem, abból átadjak valamit másoknak: hogy határtalan lehetőségeink vannak, s meg lehet gyógyulni gyógyíthatatlannak tekintett betegségből. Nekem célom az is, hogy a jóga által minél jobban megismerjem önmagamat, minél tudatosabb lehessek és tágítsam azokat a szilárd falaknak vélt határokat, amelyek valójában nincsenek is.

Symbolon jóga – Ardha-csandrászana 2, egylábas félholdállás

 Yoga

A régi időkben a jógik megfigyelték saját magukat, így derült ki, hogy a lélekben folyó változások megváltoztatják a testtartást, az izmok tónusát, s ez akár betegséget is okozhat. Észrevették azt is, hogy ha különböző testtartásokat vesznek fel, akkor megváltozik lelki működésük is. Ha a testet a megszokott helyzetéből kimozdítva másmilyen tartásba helyezzük, a betegségek, melyek minden esetben lelki eredetűek, megszűnnek.

A jóga szellemében ha a testrészek szimbólumairól van szó, akkor azt keressük, hogy milyen lelki folyamat nyilvánul meg azon az adott területen és pontosan hogyan. Vannak testtájak, amelyek általánosan a legtöbb embernél ugyanazt a dolgot fedik, s így vannak betegségek, amelyeknek lehet találni egy valószínű okot. Ám minden ember annyira egyéni belső folyamatokkal rendelkezik, hogy bizonyos tüneteket nem lehet általánosítani. Ezért fontos megtanulnunk az önmegfigyelés folyamatát, melyet a jóga segítségével érdemes magas fokra fejlesztenünk.

félhold

Ezek mellett a különböző testtartásoknak történeti tartalmuk is van. Sok gyakorlatot harcosokról, uralkodókról vagy állatokról neveztek el, így megjelenítve egy-egy adott tudati minőséget, állapotot. Ezért tehát minden ászana, azaz testtartás egyben szimbólum.

ardha chandrasana

Az Ardha-csandrászana 2, az egylábas félholdállás egyik kihívása egyensúlyunk megőrzése. Karjainkkal a föld és az ég irányába egyformán nyújtózunk, ami szimbolikusan és a valóságban is segíti a földi és égi világ közötti egyensúlyunk megtalálását, amit ha sikerül létrehoznunk, az magabiztosságot és tiszta tudatállapotot eredményez. A fej felfelé fordítása mutatja életutunk irányát, ami az ég, az Isvara pranidhana, Isten irányába való teljes odaadás felé mutat, s ezért tudatunkat befelé fordító minőség. Az ászana segítségével a körforgást, a Hold energiák változékonyságát, ciklikusságát tudatosíthatjuk, mely erősíti a jin, azaz a női energiák dinamikáját. Kapcsolódik az Ida nádihoz, ezért fokozza a paraszimpatikus idegrendszer működését. Bár minősége finom, hűvös és lágy, mégis határozott erőt kíván a gyakorlótól a testtartásba való belehelyezkedés.

Ardha-csandrászana 2

Ez az ászana imádság, tisztelet a világot mozgató női energia előtt!

Ardha-csandrászana 2c

Energetikai szinten a testtartás harmonizálja a gyökér- és köldökcsakrát. Fizikai szinten az oldalra nyújtás mozdulata stimulálja a gerincvelő és ezen keresztül a teljes idegrendszer működését, a belső szervek masszírozásával pedig aktiválja azokat. Segíti a vérképzést, a méregtelenítést és az emésztést, erősíti a hátizmokat, energetizálja az alsó gerinctájékot és a lábizmokhoz kapcsolódó idegeket, erősíti a térdeket. Nyújtja a csípő körüli izmokat, így segíti nyitni ezt a területet, mely a reprodukciós szervek vérellátását serkenti, működésüket harmonizálja.

Ardha-csandrászana 2b

 

A jóga és a szabadság

 Jógi jógi2

A Petőfi és társai, a márciusi ifjak és a pesti nép által kivívott magyar szabadság ünnepe kapcsán érdemes a szabadság mibenlétét megvizsgálni a jóga szempontjából. Különösen akkor, amikor a rádióban igen elgondolkodtató, a jógával kapcsolatos beszélgetés fültanúi lehetünk.

Sokféle szabadság van: választási szabadság, utazási szabadság, döntési szabadság, önrendelkezési szabadság, a szólás, az akarat szabadsága… Ezek lehetnek szabadságfokok jellegzetességei is. A jóga szempontjából – Patandzsali megközelítésében – a szabadság a következőket jelenti: az érzékszervi tapasztalás megszerzésére irányuló késztetés megszűnése, a hajlamok kioltottsága, a tettek eredményeitől való érintetlenség fenntartása, a tudat figyelmi állapotát megzavaró külső és belső képzetek szétoszlása, a vágytalanul tapasztaló tudat letisztulása, egyhegyűvé és rezdületlenné válása.

Előbbiek függvényében különös, amikor elvileg a jóga létszemléletét képviselő és a jóga gyakorlati ösvényén haladó, mi több: oktató nyilatkozik úgy (sok évnyi hazai és indiai tanulmányok után), hogy az indiai tanítói szerint már ott is csak legfeljebb húsz százaléka érhető el, ébreszthető fel annak a tudásnak, amivel hajdan a jóga bölcsei rendelkeztek. Az eredeti tudásnak ez az egyötöde is csupán a legkiválóbbak számára válik megközelíthetővé. Ezzel az illető a jóga nevében voltaképpen a szabadság lehetetlenségét hirdeti.

Furcsa ezt hallani, mert rögtön tetten érhető benne egy sajátos, tudományos “íz”, látásmód. Elvégre honnan lehetne eldönteni, kiszámítani, hogy minek a húsz százaléka, miért épp ennyi? Nyilván ez egy becslés, mint ahogy az a tudományos tévhiedelem, mítosz is, hogy „agyunknak csak tíz százalékát használjuk”. Ez a jellemzően kvantitatív megközelítés ráadásul át van itatva a jóval veszélyesebb determinizmus eszméjével, egy olyan gondolattal, ami a modern tudomány szülőágyának is tekinthető materialista-mechanisztikus világképben gyökerezik. Sajnálatos, hogy ez a szemlélet indiai asramokban, jógaiskolákban is teret nyert.

Csakrák

Bár éppen az egészben látás igénye merülhetne fel abban, amikor nem választjuk szét tapasztalataink körét, megismerési lehetőségeinket “szellemire” és “tudományosra”, ám van annak gyakorlati haszna, ha nem is keverjük össze a kettőt. A tudománynak, mint racionalista módszernek megvannak a maga határai és korlátai és nem helyes, ha ezeket a korlátokat a szellemi tapasztalatok körére is kivetítjük, mert lekorlátozzuk éppen azokat a lehetőségeinket, amelyekkel eleve élni szeretnénk.

Miért lennének eleve meghatározottak a korlátaink? Miért lennének áthághatatlanok a határaink? A jóga az ellenkezőjét tanítja. A szabadság, a felszabadulás eszméje azt közvetíti, hogy a hétköznapi és minden magasabb tudatállapot is meghaladható és elérhető a teljes szabadság, ahol lebomlik még a szilárdnak tűnő anyag időleges látszata is és ráébredhetünk az igazi valóságra, ahol feltárul eredendő tisztánlátásunk, bölcsességünk is.

Ha azzal a korlátozottságot hirdető hiedelemmel gyakoroljuk a jógát, hogy nem érhető el a teljes szabadság, hivatkozzunk akár a káli juga rossz körülményeire vagy állítólagos mestereink, a guruk nektárként ivott szavaira, akkor tapodtat sem jutunk előre. A jóga holisztikus világképébe ez nem fér bele. Abba a világképbe, ami a jóga filozófiáját megteremtő, korábban keletkezett upanisadokban is megfogalmazott bölcsességben gyökerezik, például amit a Ísa-upanisad így fogalmaz meg:

“Teljes az ott és teljes ez itt.

Teljes a teljesből felemelkedik.

Teljes a teljestől elszakad,

Teljesnek mégis megmarad.”

(Tenigl-Takács László fordítása)

A teljes tudás nem veszíthető el, csak annyiban nem férünk hozzá, amennyiben nem haladjuk meg korlátainkat, ha nem szabadítjuk fel magunkat. Mindenkiben megvan a lehetőség, hogy a jóga ősi világszemléletét fokról-fokra elevenné téve ráébresszük magunkat erendendő és eleve meglévő teljességünkre. Ha már a tudományra is hivatkozhatunk, akkor az ősi felismeréseket újra felfedező holizmus megközelítését alkalmazzuk: minden egészből keletkezett rész eleve magában hordozza az egész információját.

jógi2

Lehet, sőt egészen biztos, hogy már másképp gyakorolunk, mint hajdan, több ezer éve a jóga követői, akik a természetben, a természeti erőkkel együttműködve, ugyanakkor befelé figyelve igyekeztek felülemelkedni az emberlét korlátain. Ma a többség forgalmas utak bérházainak pincéibe süllyesztett, divatosan berendezett termekben és jógamatracokon „jógázik”, azaz végzi azokat az alapgyakorlatokat, amelyek az igazi jógára való felkészítésnek tekinthetők. Így valóban nehéz megtalálni a benső mestert és a feltárható szabadságot.

De kellő elszántsággal és elmélyedéssel még így is meglehet. Ennek lehetőségét csak akkor veszítjük el, ha determináltnak, meghatározottnak tekintjük kötöttségeinket. Ám a jóga éppen nem ezt célozza meg, egyik eszménye a móksa, a megszabadulás – érzékeknek és tapasztalásnak való kiszolgáltatottságunk, világi kötöttségeink, lehatároltságunk, individualista látásmódunk, atomizálódott létezésünk, valamint sorsszerűség, a vágyaktól űzött, korlátok közé szorított cselekvés és tapasztalás béklyói alól. Aki nem ezt vallja, az jobb, ha gimnasztikának nevezi, amit gyakorol.

Nyári jóga- és életmódtábor Hvar szigetén

Hvar város

Hvar körül a tenger teljesen más, mint bárhol a világon. A víz ugyanúgy sós, a szél ugyanúgy simogat, a Nap ugyanúgy melegít, a mélység és az ég kéksége sem nagyon más, mint máshol, ezen a szigeten azonban ősi, minden sejtet átitató erők hatnak. Olyan erők, amelyek egészen különleges szakrális helyeken, csomópontokon keresztül érhetők el. Tökéletes hely, hogy a jógagyakorlatok révén megtaláljuk benső erőforrásainkat.

Hvar   Hvar város

Hvart az Adria egyik gyöngyszemeként a Föld tíz legszebb szigete közé sorolják. Türkizkék öblök, olivaligetek, szőlőskertek, zöldellő pineaerdők, valamint kábító illatú rozmaringok és levendulamezők csodálatos egyvelege. A mediterrán jellegzetességeket külön-külön újra mindig felfedezhetjük a dalmát szigetvilágban, ám Hvar szigetén együtt alkotnak felejthetetlen összképet.

A Symbolon-jógatáborok sorában az idei a negyedik év, ám az első, amikor két tábort tervezünk.

Időpontok:

  1. tábor: 2015. június 22–július 1.
  2. tábor: 2015. augusztus 10-19.

A júniusi időpontra várjuk azok jelentkezését, akik most ismerkednek a jóga világával, ezért korábban szerzett gyakorlattal nem vagy részben rendelkeznek, továbbá ekkorra várjuk szeretettel a senior korosztály tagjait.

Az augusztusi időpontra várjuk azon jelentkezőket, akik mélyebb jógás tapasztalattal rendelkeznek, ugyanis több erőt igénylő, dinamikus jóga órákra számíthatnak. Egyúttal a tábor többi programját is intenzívebbre tervezzük.

Helyszín: Vrboska, Hvar-sziget, Horvátország (Dalmácia)

vrboska

Szállás: 2–5 fős klimatizált apartmanokban, melyekhez fürdőszoba, WC és felszerelt konyha tartozik.

Az apartmanok a tengerparthoz közel vannak, felár ellenében egyedül is kibérelhetőek.

A kertben grillező és bográcstűzhely is rendelkezésre áll.

Internet (wifi) a közös társalgóban érhető el.

Utazás: egyénileg hálókocsis vonattal vagy autóval. Telekocsik megszervezését támogatjuk, így az utazás is közös élmény, s a költségek is megoszlanak! Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel és személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Horvátországba!

Étkezés: egyénileg illetve ajánljuk közösen, közösségi élményként, mely így szebb színeket, s ízeket tálal elénk.

Programok: jóga és légző gyakorlatok naponta kétszer, tibeti hangtál, Transzformáció Játék, előadások, jóganidra, meditáció a természet szent erőközpontjaiban (barlang, hegycsúcs, labirintus, tengerpart), film-est, kirándulások, városnézés, strandolás

Részvételi díj: 240 Euro/fő/9 éj

A szállásdíj 5 év alatt gyermekeknek nincs, 18 év alatt 50%!

Vrboska6   Vrboska8

Vrboska, a szálláshelyünk négyszáz lakosú halászfalu, védett öbölben, érintetlen sűrű fenyőerdő közepén épült. Hajdan Velence téli kikötője volt, csatornák és azokat összekötő hidak teszik néhol Velencéhez hasonló hangulatúvá. A település egy mély és keskeny öböl partján terül el, szőlőültetvények, olíva ligetek és tűlevelű erdő övezi.

Vrboska4   Vrboska5További információ és jelentkezés:

Wanshart Erika: erika.wanshart@gmail.com, (30) 346 7886

Csörgő Zoltán: csorgo.zoltan@tkbf.hu, (30) 991 2766

A programok változtatásának jogát fenntartjuk!

 

Symbolon jóga – A jógaszőnyeg szimbóluma

prana

Van-e szükség gyakorlásunkhoz jógaszőnyegre? Hát persze! Ez nem is kérdés! – hangzik szinte egyből a válasz, amit máris követ a jól megalapozott és logikus érvelés: hiszen stabilitást és biztonságérzetet ad csúszásmentes felületével, arról nem is szólva, hogy mennyivel higiénikusabb a saját matracon való gyakorlás. A legújabb szőnyegek tisztíthatók, moshatók, olykor akár mosógépben is. A legújabb fejlesztésű matracok nem tartalmaznak káros anyagokat, úgymint nehézfémeket, festékanyagokat, lágyítószert, formaldehidet, mivel környezetbarát technológiával készültek és antisztatikusak. Anyaguk általában a legkorszerűbb technológiával készült műanyag és egyéb természetes összetevők – mint juta (egy a hársfafélék családjába tartozó, s abból nyert háncsrost) vagy gumi, esetleg kókuszrost – ideális keverékei, amelyek engedik a matracot lélegezni a jógafoglalkozás ideje alatt… talán éppen velünk együtt. Van olyan jógaszőnyeg is, amely kétrétegű és tartozik hozzá egy erősítő rostháló a rétegek között.

A divatos matracok felülete egyedülálló méhsejt alakú háló, aminek struktúrája jó tapadást biztosít még forró és izzasztó körülmények között is és felszívja az izzadtságot. Mindezeken túl kapható többféle méretben, vastagságban és nem elhanyagolható információ az ultrakönnyű súly. Ami szintén sokat nyomhat a latba a kopásállóság, a természetes érzet és a jó tapadási felület mellett, az természetesen a szín! Hiszen a színekben az élet minőségei rejteznek, az élet szeretetét hirdetik. Azt is írják, hogy az új designnal készült ideális jógaszőnyegek „lehetővé teszik az ászanák természetes áramlását és így javítják teljesítményünket.”

Prémium, superior és még ki tudja milyen legekkel rendelkező szőnyegek vásárlására buzdítanak minket. Amint egyre divatosabbá válik a jóga, mint szinte már társadalmi szimbólum, úgy válik státusszimbólummá a hozzá tartozó jógamatrac. Hiszen aki jógázni jár, az ad magára, figyel a lelkére és tudatosságra törekszik. Mindennek a megtestesítője – sokszor legalábbis – a drága, exkluzív minőségű jógamatrac.

matracok2

Ám nagyon is érdemes odafigyelni, hogy számunkra ne jelentsen státusszimbólumot jógamatracunk. Mi is a státusszimbólum? A definíció szerint olyan (vagyon)tárgy vagy tulajdon, amellyel birtokosa kiemelkedő anyagi- illetve a társadalomban vagy a szűkebb társaságban betöltött előkelőbb helyzetét igyekszik nyilvánvalóvá tenni, esetleg biztosítani. Persze a definíció alapján akár túlzásnak is lehet tekinteni, hogy összefüggést teremtünk a státusszimbólum és a jógamatrac között, ám amikor manapság a néhány ezer forinttól akár huszonöt-harmincezer forintnyi összegért is vehetünk, sokak szemében jelentheti ez az önkifejezés egyik formáját.

Bizonyos mértékig rendben van, hogy a jógateremben is jól szeretnénk érezni magunkat és valljuk be, hogy amennyiben hetente akár többször kilencven percet is eltöltünk matracunkon, miért ne gyönyörködhetnénk benne? Ám mindeközben jó tudatosítanunk: ahhoz, hogy jógázzunk, nem feltétlenül kell márkás jógatop vagy matrac. Kell viszont hatalmas adag elszántság, akaraterő és véget nem érő kitartás. No és alázat.

Az ember kényelemkereső- és szerető lény, képes az egész életét ennek megfelelően berendezni, csakhogy ezzel a gesztussal voltaképpen kiszolgáltatja magát és ragaszkodásokat, függőségeket épít és tart fent. Amikor jógázunk, az sok mindenről szól, ám éppen nem a kényelemről. A jóga célja az emberi létre és az univerzumra vonatkozó legvégső igazság személyes és közvetlen megismerése, megtapasztalása gyakorlás által. Ennek a magas szintű, bölcs filozófiai- és gyakorlati rendszernek a megközelítéséhez helyes a hétköznapi világunkból leker(ek)íteni a magunk számára egy helyet, egy varázsos világot, melyen kényelmesen elférünk, s ahol biztonságban érezhetjük magunkat, amelyet tapasztalataink gazdagságával idővel saját „repülő szőnyegünkké” varázsolhatunk. Ebben a folyamatban jó, ha a közvetlenül mellettünk gyakorló közelsége sem érint, nem billent ki, hiszen ő is a saját testével, lelkével és szellemével dolgozik.

A 15. században Szvátmáráma által írt Hatha-jóga pradípiká (A hatha jóga lámpása) című indiai tankönyvben ez szerepel a jóga gyakorlásának ideális helyszínéről: „A hathát gyakorló magányosan, egy kis kunyhóban lakjon, mely körül egy dhanusz (körülbelül 183 centiméter) távolságra nincs se szikla, se tűz, se víz.” Tehát a régi időkben nem jógaszőnyegen gyakoroltak, hanem a puszta földön, ám a tapasztalatok ugyanazok voltak, mint ma. Itt, a szőnyegnyi helyen egyszer szenvedéseinkkel találkozunk, máskor pedig csodákat élünk át, csakúgy, mint a régen élt jógik kunyhóik döngölt padlóján. Mivel mindez a saját benső tapasztalatunk, épp ezért nagyon intim, s csak ránk tartozó folyamat. Amikor valaki felvesz egy bizonyos pozíciót, akkor tapasztalatot szerez elméjéről az adott helyzetben. Az elme az, ami mozog és ezt követi a test. A testnek ezért stabil helyre van szüksége, ahogyan azt a 4. században élt Patandzsalí jógi írta Jóga-szútráiban: „A testhelyzetnek szilárdnak és kényelmesnek kell lennie.”

Amint régen a kunyhó, úgy ma az a jógaszőnyeg szerepe, hogy egyrészt elkülönült embernyi méretű teret biztosítson számunkra személyes benső folyamataink megéléséhez. Másrészt ezáltal tudatosíthatjuk, hogy ez is szorosan kapcsolódik a jógafilozófiában fontos nem-ártás (ahimszá) elvéhez: nem veszünk el nagyobb teret a világból, mint amennyin kényelmesen elférünk, vagyis nem birtoklunk mások kárára, s nem erősítjük magunkban a növekedés, a terjeszkedés – akár testünk, akár lakhelyünk… – önző elvét. Ismét Szvátmárámát idézve: „Túlzott táplálkozás, erőlködés, fecsegés, fölös szabályokhoz való ragaszkodás, emberek társasága és állhatatlanság: eme hat dolog teszi tönkre a jógát.”

Elég a matracnyi hely, melyen megélhetjük életünk minden pillanatát. A jóga által lelkünk jelenlegi rezdüléseit terítjük magunk elé szőnyegünkre egy nagyon bensőséges folyamatban, hogy kincseinket időről időre felcsipegessük, s élvezzük, hogy egy talpalatnyi helyen is csodákat élhetünk!

yoga-rishikesh-ashram

És talán egyszer idővel az embernek sikerül ráérezni és elfogadni az „én-hez” és a világhoz nem kötöttséget, a nem ragaszkodás elvét, az otthontalanságban rejlő nyitott otthonosságot. Szabadon élni az eszköztelenség boldogságában, hiszen végső soron ez az egyik cél. Igen, lehet cél, hogy jógaszőnyegre se legyen szükségünk, vagy inkább az, hogy „minden-a-mi-jógaszőnyegünk”!

Wanshart Erika