2015. február hónap bejegyzései

Az emberiséget a szimbólumok hozták létre

benső labirintus

Megválaszolatlan – illetve kinek-kinek hite szerint alakuló – kérdés, hogy minek köszönhető az emberiség lérejötte. A Teremtőnek? Az eszközhasználatnak? Az agytérfogatnövekedésnek? A beszéd kialakulásának?

A filozófia az, ami a mai emberiséget létrehozta – fogalmazta meg hazánk egyik jeles vallásfilozófusa, Mezei Balázs egy pályatársára emlékezve. Akik a szimbólumok világával foglalkoznak, tudják, igazat mond, de nem a teljes igazat. Mert lehet, hogy a mai emberiséget a filozófia hozta létre, de az emberiséget a szimbólumok.

A mai emberiséget valóban a nyughatatlan keresés és megértés vágya jellemzi. Kivéve azokat, akiket pusztán biológiai ösztönök kielégítése hajt, akik monoton egymásutániságban tengetik életüket, energiáikat kisszerű szórakozásokban vezetik le, s a tudatuk kikapcsolását eredményező tévéműsorok által sugallt, földszintes vágyakat dédelgetnek. Ám az emberiség – és az emberség is – ott kezdődik, amikor a biológiai lény találkozik a szellemmel.

Az ember eredendően homo symbolicus: szimbólumteremtő, szimbólumtaláló és szimbólumértő lény. Ez a képesség az ember egyedi sajátossága, semmilyen más létezőre nem jellemző. Nem az állatok külső jegyeiben, hangjában is megjelenő jelzésekre gondolunk, hanem arra a lehetőségre, hogy az ember a szimbólumok által a nála magasabbrendűt, a transzcendens világot, annak tapasztalatát igyekszik kifejezni, vagyis azt, ami szavakkal kifejezhetetlen.

Az ember köztes lény, önmagában szintézist alkot és hoz létre (és csak innentől számít igazán embernek): amikor egyesíti az anyagi és anyagon túli dimenziókat. Ez az egyesítés pedig nem jöhetett volna létre a szimbólumok nélkül.

A filozófia az értelem világa. A szimbólumok a szellemi világra, a metafizikai valóságra emlékeztetnek, annak összefüggéseit és értékeit közvetítik, annak itt, evilágban is megteremtő rendjére intenek. Ettől születik az emberben lelkiismeret, tisztánlátás és erő a mind többé válás, kiteljesedés, szabadság akarására az élet mindig megújuló mozgásában.

Nyári jóga- és életmódtábor Hvar szigetén

Hvar város

Hvar körül a tenger teljesen más, mint bárhol a világon. A víz ugyanúgy sós, a szél ugyanúgy simogat, a Nap ugyanúgy melegít, a mélység és az ég kéksége sem nagyon más, mint máshol, ezen a szigeten azonban ősi, minden sejtet átitató erők hatnak. Olyan erők, amelyek egészen különleges szakrális helyeken, csomópontokon keresztül érhetők el. Tökéletes hely, hogy a jógagyakorlatok révén megtaláljuk benső erőforrásainkat.

Hvar   Hvar város

Hvart az Adria egyik gyöngyszemeként a Föld tíz legszebb szigete közé sorolják. Türkizkék öblök, olivaligetek, szőlőskertek, zöldellő pineaerdők, valamint kábító illatú rozmaringok és levendulamezők csodálatos egyvelege. A mediterrán jellegzetességeket külön-külön újra mindig felfedezhetjük a dalmát szigetvilágban, ám Hvar szigetén együtt alkotnak felejthetetlen összképet.

A Symbolon-jógatáborok sorában az idei a negyedik év, ám az első, amikor két tábort tervezünk.

Időpontok:

  1. tábor: 2015. június 22–július 1.
  2. tábor: 2015. augusztus 10-19.

A júniusi időpontra várjuk azok jelentkezését, akik most ismerkednek a jóga világával, ezért korábban szerzett gyakorlattal nem vagy részben rendelkeznek, továbbá ekkorra várjuk szeretettel a senior korosztály tagjait.

Az augusztusi időpontra várjuk azon jelentkezőket, akik mélyebb jógás tapasztalattal rendelkeznek, ugyanis több erőt igénylő, dinamikus jóga órákra számíthatnak. Egyúttal a tábor többi programját is intenzívebbre tervezzük.

Helyszín: Vrboska, Hvar-sziget, Horvátország (Dalmácia)

vrboska

Szállás: 2–5 fős klimatizált apartmanokban, melyekhez fürdőszoba, WC és felszerelt konyha tartozik.

Az apartmanok a tengerparthoz közel vannak, felár ellenében egyedül is kibérelhetőek.

A kertben grillező és bográcstűzhely is rendelkezésre áll.

Internet (wifi) a közös társalgóban érhető el.

Utazás: egyénileg hálókocsis vonattal vagy autóval. Telekocsik megszervezését támogatjuk, így az utazás is közös élmény, s a költségek is megoszlanak! Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel és személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Horvátországba!

Étkezés: egyénileg illetve ajánljuk közösen, közösségi élményként, mely így szebb színeket, s ízeket tálal elénk.

Programok: jóga és légző gyakorlatok naponta kétszer, tibeti hangtál, Transzformáció Játék, előadások, jóganidra, meditáció a természet szent erőközpontjaiban (barlang, hegycsúcs, labirintus, tengerpart), film-est, kirándulások, városnézés, strandolás

Részvételi díj: 240 Euro/fő/9 éj

A szállásdíj 5 év alatt gyermekeknek nincs, 18 év alatt 50%!

Vrboska6   Vrboska8

Vrboska, a szálláshelyünk négyszáz lakosú halászfalu, védett öbölben, érintetlen sűrű fenyőerdő közepén épült. Hajdan Velence téli kikötője volt, csatornák és azokat összekötő hidak teszik néhol Velencéhez hasonló hangulatúvá. A település egy mély és keskeny öböl partján terül el, szőlőültetvények, olíva ligetek és tűlevelű erdő övezi.

Vrboska4   Vrboska5További információ és jelentkezés:

Wanshart Erika: erika.wanshart@gmail.com, (30) 346 7886

Csörgő Zoltán: csorgo.zoltan@tkbf.hu, (30) 991 2766

A programok változtatásának jogát fenntartjuk!

 

Joker vagy Démon Robbie Williams? A szemfestés mágiájától a shock-rock műfajig

Robbie Williams

A farsangi időszakban “bombaként robbant” a hír, hogy augusztus 10-én Robbie Williams fellép a Szigeten, ez lesz a fesztivál mínusz egyedik napjának programja. Az énekes a Let Me Entertain You című turnéjával jön Budapestre. Az utcákon megjelentek az eseményt reklámozó plakátok, amelyeken a brit fenegyerek, deviáns megasztár eleget tesz a korszellemnek, s mint a koncertek közönségének héroszpótléka ezúttal sötétre festett szemekkel, polgárpukkasztó nyelvöltéssel testesíti meg a lázadás szellemét.

Heath Ledger

Kinézete, maszkja elsőre a Joker figuráját is felidézheti nekünk, különösen Heath Ledger alakításában.

RobbieJoker

Készült Jokeres kép Robbie Williams-szel is, ám jobban megértjük maszkválasztását, ha felidézzük, hogy A Let Me Entertain You turné keretében jön hazánkba, amely turné címadó dala egy ideje a Williams-koncertek nyitó száma, legtöbb showját ezzel kezdi az énekes. Tizenhét(!) évvel ezelőtt jelent meg az a videoklip, amelyben Williams úgy van öltözve, mintha a KISS együttes egyik tagja lenne.

Kiss

Ami Jokert, a vérbeli gonoszt összeköti a Gene Simmons által a színpadok rivaldafényében megjelenített alakkal, az a démonira festett szemek. Simmonsnak ez is volt a színpadi neve: A démon. Talán évezredekre visszavezethető és több kontinens kultúrájában fellelhető az a törekvés, hogy a szemek sötétre festésével démoni külsőt kölcsönözzenek maguknak az emberek.

démonszemek

Különösen gyerekek szemét festették körbe sötét színekkel, hogy így ne ragadják el a lelküket az éppen ilyen kinézetűnek elképzelt démonok. Ez a gyakorlat fennmaradt a mai Nepálban is (a fenti képet 2010-ben Katmanduban készítettem).

a-tokeletes-szemfestes

Ma már inkább az él a köztudatban, hogy a szemfestés talán a leglátványosabb módja annak, hogy a nők felhívják a figyelmet magukra. Lényege, hogy kiemeljék ezzel a szemeket, így a végeredmény csillogóbb tekintet lehet, de egy jól elkészített szemfestéssel korrigálni lehet a szem alakját is. Pedig a maszkoknak is eredetileg épp az az egyik célja, ami a szemfestésnek: az, hogy az ún. apotropaikus, azaz gonosztávoltartó mágia révén elijesszék a sötét, ártó erőket azáltal, hogy meg is jelenítik azokat.

A KISS együttes tagjai könnyen felismerhetők voltak az őket rajzfilmfigurákhoz is hasonlóvá tevő arcfestésükről és a fellépőruhájukról, amely védjegyükké vált az évek folyamán. Az együttes szándékosan hajazott a démoni megjelenésre, ráadásul a logójukkal is sokkolták a közönséget, amely nagymértékű hasonlóságot mutat a Németországban illegálisnak minősülő náci SS szimbólummal.

kiss-demon

Azonban nemcsak a logó, hanem maga az együttes neve is megütközést keltett sokakban. Pletykák kezdtek keringeni arról, hogy a KISS kifejezés egy titkos mozaikszó, a Knights In Satan’s Service, azaz Lovagok a Sátán szolgálatában rövidítése, ám ez nem bizonyult igaznak.

Azért amikor a KISS a tévében szerepelt a Mike Douglas Show keretében, s egy Simmons-interjúra is sor került, a zenész magát „a megtestesült gonosznak” nevezte. Szó mi szó – avagy show mi show – , ő előszeretettel köpött “vért” (valójában joghurt és ételszínezék keverékét), okádott tüzet előadás közben és öltötte ki tövig a nyelvét. Koncertjeiken a többiek is kizárólag festett arccal, szörnymaszkokban léptek fel, a zenét pedig színpadi díszletekkel, látványos show elemekkel dobták fel, miközben mindenütt petárdák robbantak.

 marilyn-manson

A KISS megjelenésével is számos együttest inspirált arra, hogy használjanak maszkokat vagy arcfestést. Közülük többen éltek a lehetőséggel, hogy a gonosz fiuráját alakítsák, például Marilyn Manson.

Alice-Cooper

Valójában már a KISSre is nem kisebb előadó volt hatással, mint Alice Cooper, az ő nevükhöz kötik az úgynevezett shock-rock műfaj elterjedését.

Lordi

Később ezt képviselte a finn Lordi zenekar is, akiket ugyancsak vádoltak sátánizmussal, miközben egyik daluk címe éppen ez: Az ördög egy vesztes.

Csörgő Zoltán

Az elnevezés hatalma – Nomen est omen

A Fáklya

Régóta ismerjük: a név kötelez. Ezért élőlények, de úgy tűnik, tárgyak, építmények sorsát is meghatározhatja, milyen nevet kapnak. Dubajban ma hajnalra kigyulladt a Fáklya (The Torch) nevű felhőkarcoló, a világ negyedik legmagasabb épülete.

Több óra után sikerült csak eloltani a 348 méter magas, 79 szintes épület 50. emeletén keletkezett tüzet, amelynek lángjai nem sokkal később már a 70. szintet is elérték. Az utcára olvadt üveg és fémdarabok estek. A tűzoltók munkáját megnehezítette az erős szél, de végül sikerült eloltaniuk a tüzet, amelynek megfékezésén tizenkét tűzoltóautó legénysége dolgozott.

A Fáklya2

A hírek szerint a 2011-ben átadott felhőkarcoló több ezer lakóját kellett biztonságba helyezni, többen közülük azonban füstmérgezést szenvedtek kimenekítésük közben. Evakuálták két közeli épület lakóit is. Ők visszatérhetnek otthonukba, a kigyulladt épületbe azonban várhatóan még napokig nem engedik vissza az ott élőket.

Az épület lakói szerint az utóbbi időben többször is hamis tűzriadó volt az épületben, egyelőre nem derült ki, hogy mi okozta most a tüzet.

Indul a Fa Kecske éve!

fa kecske

A kínai zodiákus története a legendák szerint nagyon érdekesen indult: Buddha hívta össze az állatokat, hogy elbúcsúzzon tőlük, mielőtt elhagyja földi létét és végleg távozik a nirvánába. Most ne gondoljunk bele, milyen lett volna, ha a világ összes állata megjelenik egy helyen – abba se, milyen tumultus és hangzavar lehetett Noé bárkáján, pedig ott minden fajból csak egy pár kapott meghívást -, már csak azért se, mert mindössze tizenkét állat jelent meg, hogy elköszönjön tőle. Hogy Buddha kimutassa tettükért az elismerését, úgy döntött, hogy minden évet róluk nevez el érkezési sorrendjük szerint: patkány, bivaly, tigris, nyúl, sárkány (bizony, Kínában eme mitikus lény valós állatnak számít!), kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya, s végül a disznó.

Egy másik történet szerint – és ez lehet mégis az eredetibb –a Jáde Uralkodó hívta össze az állatokat, hogy együtt ünnepeljék az év kezdetét és ő nevezte el sorban róluk a tizenkét évből álló földi ciklus egy-egy tagját. A kínai hagyomány szerint az egész évet jellemzi az, hogy mely állat éve következik, mert az évet „uraló” állat az abban az időszakban zajló – társadalmi, kulturális, politikai, kapcsolati, munka-, szellemi – folyamatokra rányomja bélyegét.

A dolgot elsőre látásra tovább bonyolítja, hogy figyelembe veszik egy-egy évnél a kínai hagyomány szerinti öt elemet is. A tűz, fa, fém, víz, föld évei („mennyei szár”) és a tizenkét állatjegy („földi ág”) kombinációi alakítanak ki egy-egy hatvan esztendőre szóló ciklust.

A több ezer éves kínai hold-kalendárium évkezdete minden esztendőben változó: attól függ, hogy a téli napforduló utáni első holdhónapban mikor következik be az első Újhold. A kínai évkönyvek azt mutatják, hogy körülbelül i.e. 650-ben tértek át (legalábbis egyes területeken) arról, hogy az év kezdetét a téli napfordulót követő első újholdtól számítsák, arra, hogy az év kezdetét a téli napfordulót megelőző újholdtól számítsák. Manapság az ünnepeket egy olyan év alapján számítják, ami a téli napfordulót követő második újholdkor kezdődik. Amikor elkezd nőni a Hold fénye is, az a teljes megújulás jelképe. Ez a nap bárhová eshet január vége és február közepe között. Ennél fogva a a kínai hagyomány szerinti évek hossza sem egyforma: némelyik hosszabb, másik rövidebb néhány nappal.

Érdemes tudatosítani, hogy a kínai asztrológia különbözik a nyugati asztrológiától: sokkal kevésbé jelentős a jövőbelátás szándéka, inkább az a cél, hogy megvizsgáljuk, hogyan működhetünk együtt azokkal az erőkkel, amelyek meghatározó módon igazgatják a világi és a személyes folyamatokat. Lássuk mindezek után, mik lesznek a főbb jellemzői ennek az évnek!

A most következő év a Kecske éve lesz és a Fa elem tartozik hozzá. Így alakul ki az esztendő kínai elnevezésének egésze: a Fa Kecske éve.

fa kecske2

Annak ellenére, hogy a világban számos helyen háborúk és konfliktusok zajlanak, közvetlen közelünkben is, azért a kínai asztrológia alapján ez az év a reménység éve lesz, a béke, a harmónia és a nyugalom lehet jellemző rá. Mindenkinek meg kell húznia a határait, s talán kompromisszumokat is kell kötni, ugyanakkor ebben az évben mindenki megkapja a lehetőséget arra, hogy bizonyítson, letegyen valamit az asztalra.

Ennek az évnek kiemelten fontos tényezője, hogy duplán jelenik meg benne a nyolcas szám. A kínai hagyomány számmisztikai vonulata igen erős, nagy jelentőséget tulajdonítanak a számoknak, különösen a kettőződéseknek, jelentős ünnepeik is a holdhónapok és napok ismétlődő számaihoz igazodnak (ötödik holdhónap ötödik napja, hetedik holdhónap hetedik napja). A nyolcas szám megjelenik a 2015-ös év számjegyeit összeadva (2+0+1+5), valamint abban is, hogy a Kecske a kínai zodiákus nyolcadik jegye.

Hírek a szimbólumok világából – Csökken a washingtoni obeliszk magassága

   Washington Monument

1884-ben emelték az Egyesült Államok fővárosában az ország első elnöke, George Washington tiszteletére azt a kőobeliszket, amely akkor a maga 169, 3 méterével a világ legmagasabb építménye volt. Ugyan öt évvel később a dicsőség a megkopott, mert a frissen felállított Eiffel-torony évvel átvette az elsőséget, ám a Washington Emlékmű máig a legnagyobb építménynek számít és ezzel világelső az obeliszkek között.

1934-ben, a nagy gazdasági világválság után nem sokkal ugyan észleltek némi magasságcsökkenést, valószínűleg villámcsapások okozhatták az obeliszk piramisalakú alumíniumcsúcsának lekerekedését, mivel a kisülések megolvasztották a fémet. Az új mérések szerint az amerikai főváros egyik jelképe immár 25 centiméterrel alacsonyabb annál, ahogy eredetileg számon tartották. Talán a talajsüllyedés okozhatta, hogy immár a fold alá került az a mérce, amely az épület alján volt látható.

Jelzésértékűnek is lehetne venni ezt a csökkenést, még akkor is, ha nem olyan számottevő. De ha azt tekintjük, hogy ez az építmény Amerika nagyságát és dicsőségét hirdetve magasodik az égbe, akkor mégis szimbolikus érvényűnek lehet értékelni, ahogy ez az ország is beteljesíti – ki tudja, száz, ezer év alatt, de biztosan -, ami minden eddigi nagy birodalom és civilizáció nagyságára jellemző volt: szép lassan elenyészik.

A párizsi Concorde-téren feállított obeliszk

A luxori Ramszesz-templom bejárata elől elszállított és a párizsi Concorde-téren feállított obeliszk

Az amerikai és a modern világ más országaiban felállított obeliszkek – beleértve a Rómában, Párizsban, Londonban láthatóakat is – teljesen profán céllal jöttek létre ahhoz képest, ami eredetileg a funkciójuk volt. Az obeliszkek ugyanis szakrális építmények voltak. Egyesek szerint ezek dimenziókapuk, kozmikus-spirituális erőakkumulátorok voltak, amelyek csillagok energiáit gyűjtik be és tárolják, közvetítik a földiek felé. Talán nem kell ennyire elgugaszkodnunk, sokkal előrébb jutunk az obeliszkek feladatának megértésében, ha az egyetemes szimbólumok rendszerében találjuk meg helyüket.

A „Kleopátra tűje” obeliszk Londonban

A „Kleopátra tűje” néven ismert obeliszk Londonban

A legelső obeliszkeket Egyiptomban állították, elnevezésük mégis görögül maradt fenn. A görög ὀβελός, obelosz szó kicsinyítő képzős változata ugyan azt jelenti: kihegyezett nyársacska, kőoszlopocska, ám a kicsinyítés legfeljebb arra utal, hogy ez a földi megjelenítője volt a láthatatlan, égbe nyúló világoszlopnak, életfának, világfának, amely összeköti az eget a földdel. Annak a kapcsolatnak a szimbóluma, amit az emberek igyekeztek megtartani a szellem világával.

A S. Maria sopra Minerva templom előtti téren a Minerva csirkéjeként emlegetett vidám elefánton álló római obeliszk

A római Santa Maria Sopra Minerva templom előtti téren a Minerva csirkéjeként emlegetett vidám elefánton álló obeliszk

Sok jel utal arra, hogy minden civilizáció vesztét végső soron az okozza, ha elveszíti az egyensúlyt a szellem és az anyag világa között, avagy ha elsőséget nem előbbinek biztosít. Amerika hübrisze, azaz tragikus vétsége is ez. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban „Washington-emlékmű szindrómának” nevezik azt a folyamatot, amikor a költségcsökkentéssel érintett szövetségi alkalmazottak a leginkább szem előtt lévő szolgáltatások leállásával riogatnak, ami ellenkezést vált ki és ezért a költségcsökkentést visszavonják.

Az “Első tűzoltó elvként” is ismert eljárás emlékművel kapcsolatos neve akkor született, amikor a Nixon adminisztráció 1969-ben drasztikusan megnyirbálta a Nemzeti Parkok Szolgálatának a költségvetését. A szolgálat igazgatója, George Hartzog úgy reagált, hogy hetente két napon keresztül bezárt minden parkot, köztük a Washington Emlékmű parkját és a Grand Canyont. Miután a kongresszus a nyilvánosságtól rengeteg panaszt kapott, a finanszírozást helyreállították.

Tudomásunk szerint nincs tervbe véve, hogy a Washington-emlékmű eredeti méretét helyreállítsák, az obeliszk magasságának csökkenése egészen bizonyosan folytatódik…

Ünnepek szimbólumai – Mi köze a hamunak hamvazószerdához?

hamu (1)

Hamvazószerdán kezdetét veszi a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

A hamvazószerda, latin nevén feria quarta cinerum arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy az őskeresztények, egészen pontosan a megtérni készülők, a katekumenek a húsvéti keresztség előtti vezeklésük részeként hamut szórtak a fejükre. Hamvazkodtak a bűnbánók is, akiket külön szertartással, a hamvazással indítottak mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában a vezeklés útjára a kezdetet és az eredendő bűnt jelképező ádámkapun át, ahol a püspök meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, miként az Úr a paradicsomból Ádámot.

A hívek közül sokan csupán alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval. Szokás volt az is, hogy a haldoklók a nyilvános bűnösök ciliciumát, azaz durva szövetből készült ingét, szögekkel kivert övét vagy láncát vették magukra és hamuba fektették őket.

Hamvazoszerda2

A hamvazkodás keresztény szokásának is vannak előzményei: a zsidók a bűnbánat, megbánás jeleként szórtak hamut a fejükre, zsákba öltöztek, megszaggatták ruháikat. A hamvak a halállal kapcsolódtak össze, mivel az ókorban elterjedt szokás volt a halottak elhamvasztása és a hamvak elhelyezése, tárolása többé-kevésbé diszes urnákban. Vagyis a hamuval hintés nemcsak a bűnbánatnak, hanem az elmúlásnak is ősi jelképe, mivel a hamu a halálra figyelmezteti az embert. Ráadásul mivel a hamu mosószer és a szappan alapanyaga is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.

A hamvazkodás a XII. századtól lett általános egyházi szertartás: az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként, vagyis hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára.  Ez a katolikusoknál mindmáig fennmaradt szokás tehát az őskeresztény hamvazkodás emlékét őrzi. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás.

Hamvazoszerda

A magyarok mágikus hatalommal ruházták fel a hamut, többfelé szentelménynek tekintették. Előfordult, hogy az egész házat hamuval hintették meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. Úgy tartották, aki hamvazószerdán – vagy más elterjedt nevein még: hamvas szerdán, szárazszerdán, böjtfogószerdán, böjtfőszerdán, aszalószerdán – hamvazkodik, annak nem fáj majd a feje. Az is előfordult, hogy az érintéses mágiára építve a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük. Néhol a gyermek markában vitt hamut a keresztapjának, keresztanyjának, s rászórta a ruhájukra, ezért pedig nem szidást, hanem éppen ellenkezőleg: ajándékot kapott.

Megesett, hogy hamvazószerdán a kocsmába lapáton hamut vittek és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Közben félig viccesen, félig dorgálva elismételték nekik a pap szavait emlékeztetőül: “porból lettél, porrá leszel”. Szokás volt ezen a napon a fazekakat, lábasokat hamuval kitörölni, hogy nyoma se maradjon a zsíros húsételnek. Ettől a naptól kezdve húsvétig tilos volt a húsételek fogyasztása.

A hamu a tűz megtisztító, megújító erejét közvetíti, a földi dolgok időhöz kötöttségének, az emberi mulandóságnak a kifejezője is. A hamu az alázatot, a hamuval való bedörzsölés az élet hívságairól való lemondást szimbolizálja. Farsang végeztével utalhat arra is, hogy vegyük le maszkjainkat, haladjuk meg hétköznapi személyiségünket, ami eltakarja igazi lényünket. El kell hamvasztanunk tehát a most kezdődő negyven napos böjti időszakban a ragaszkodást mindahhoz, ami múlékony bennünk, hogy megtaláljuk magunkban a böjti átalakulás alatt a múlhatatlan lényegünket.