Types of VDRs

There are a variety of types of VDRs which could fit the needs of different industries and use circumstances. However , right now there are some things you should look for when ever selecting a info room to support your business and meet up with your specific requirements.

Security: A secure VDR is essential to the business. The best types provide sturdy user and document accord to prevent unwelcome parties out of accessing very sensitive documents. They also have additional features to discourage leaks such as watermarks and digital rights management tools.

Pricing: Virtual data areas vary in price depending on their particular providers and tiers. Per page pricing is a common alternative from musical legacy providers, but it can be unpredictable and cause higher than predicted storage costs.

Generic Peer to peer: A common file sharing software is often the least expensive option for new users wanting to get started which has a vdr. Yet , this type of support would not offer as much control or customization as a true vdr.

VDRs in the Shipping and delivery Industry: Shipowners typically use a ship-wide VDR/SVDR to record all of the data items that are relevant for the operation of their vessels. These can include VOLIGE data, ECDIS information, configuration data and VDR-related information that is noted by sensors.

In addition to recording data during an incident, a VDR is needed as a administration tool in accident scrutiny, training and monitoring, assessment of protection and environmental emergencies, and promoting greatest practice. It is found that a properly serviced VDR will help reduce https://empiredataroom.com/how-virtual-data-rooms-are-used-to-streamline-automate-file-sharing-collaboration/ insurance cuts and boost operational performance. In addition , it can be used to analyse VDR downloads and identify movements that can be exploited by fleet managers for the purpose of proactive reactions.

Hook Up on Tinder

Since dating can be stressful, there is the possibility of humor to try to reduce tensions. In a new study published in the Proceedings of the National Academy of Sciences, Rosenfeld found that heterosexual couples are more likely to meet a romantic partner online than through personal contacts and connections. Since 1940, traditional ways of meeting partners – through family, in church and in the neighborhood – have all been in decline, Rosenfeld said. The company has said that this app is single, progressive and specially designed for the Gen Z market.

So it’s taken that pressure off, this has to be a friendship interaction, and this has to be a romantic interaction. The platforms highlighted below are legal, so you don’t have to worry about getting scammed. OurTime.com is a dating site that caters to singles 50 years and older. Registration is free, and you can view profiles of singles in your area. The app is easy to use, and you can connect with local singles that interest you. Starting a conversation here is very easy because your potential matches are meant to comment on a specific piece of information on your profile.

They are oriented on varied countries and on the varied nationalities. There hookupguru the sites with the diverse prices and the diverse functionalities. You will need a premium membership to use the site’s full potential. For example, messaging people as a free member lets you only use the message feature to send site-generated icebreakers, while Standard members can only send winks and add folks to their favorites.

  • Meetup.com is another popular platform, however it’s not built around dating.
  • Research from Berkeley University in California suggests there is a dropoff in interest after online daters meet face-to-face.
  • This may have something to do with most of its features being free.
  • Three-in-ten U.S. adults say they have ever used a dating site or app, according to a Pew Research Center survey conducted July 5-17, 2022.
  • A line of research initiated in recent years links dark personality traits to the reasons for using Tinder.

So until then, I’m delighted and would like to say thank you towards the present software for providing usa together. I got most positive and negative experiences previously, and many consumers actually shattered the emotions.

How to use dating apps like a pro

The date can be online or physical, with the latter costing the paying party any expenses incurred during the meet-up. If the date is to take place in a venue that requires an entry fee, your partner should pay for that too. As to how much you get to take home, the going rate averages $80 to $100 per date. Also, as an attractive member, you have an option to negotiate the bid if you feel the amount is too. After submitting your request, you’ll receive a confirmation email giving you access to the site. This is an adult dating website where bids are placed to win a date.

The Dangers of Dating App Meet-Ups

Reverting to characteristics of traditional sexual scripts, women may find themselves further entrenched in unwanted gender roles. Feminist Gail Dines has opined that pornography is “a cultural force that is shaping the sexual attitudes of an entire generation” and a “major form of sex ed today for boys.”

Most importantly, you get to set the budget for the entire date. What this means is that you get to keep the full-price amount. Finally, you don’t have to disclose your personal identity if you are not comfortable with a bidder. For the chance to get paid to date a millionaire or just the average Joe, you pay a subscription fee of $59.99 for 30 days.

Basically, you’re given a random profile with the option to either “like” them or “X” cross them out – sort of like Tinder’s swipe feature. Most of the members on SearchingforSingles are from the US, but you can still find users worldwide! Plus, there are also more women than men on this hookup site, if that’s what you’re after. Tinder has been called the harbinger of the hookup-fueled “dating apocalypse.” But the truth of the matter is, hooking up isn’t anything new . And as for Tinder, sure, it can be used for swiftly finding a one-night stand, but there are plenty of other apps that are better suited for that task. You don’t have to travel thousands of miles away to meet your date when you find the perfect match – as Tinder lets you only access singles near your location.

How you can find the Best Girls For Marital life

When you start trying to find the ideal girls for marriage, you will find that there are a lot of factors you should think of. It’s important to find a woman who might be confident, gorgeous and secure. Crucial choose a girl who can take pleasure in and respect you like a man. The very best women are definitely the ones who have are also capable to respect and honor their own hopes and dreams.

best reputation mail order bride

To find the right female, you will need to take some time. This will help to you reduce your search and ensure that you are able to find the correct one for you personally. Luckily, there are some things you can do to create your search a lot easier.

Primary, you will want to try and figure out which relationship you are looking for. This can be done by exploring online and speaking to other people who will be dating. Numerous sites have got voice and video discussion services, which will permit you to talk with the other person and get to know the other person. If you are uncertain of who all you will be talking to, you can always use a reputable online dating site to make sure that you are conntacting the real person.

The next action you will want to do can be make sure that the woman you are looking to marry is an excellent match for you personally. This means that your lover needs to be a great spouse and an excellent listener. A fantastic marriage is approximately sharing the dreams and goals when using the woman you are with. Don’t be worried to ask her out and make sure that she feels comfortable with you.

You will also desire to find out the girl’s period. The ideal age for a child to marry is among 21 and 30 years outdated. These are time that most people see as a good age to start a family group. However , age is just an indication also it’s a matter of preference. Besides, you should know that there are a range of women who aren’t with this age range.

The third asiacharm real factor you should keep in mind is the fact you should have the courage to look at action if you feel that woman you are interested in is not really the right one suitable for you. This is especially true if you feel that your sweetheart might be associated with something illegal or perhaps if she’s a popularity for being an increased maintenance girl.

One more factor to consider is her racial. Cookware girls really are a favorite for many people around the world. They are gorgeous and they are likewise intelligent. Additionally, Hard anodized cookware girls will be family focused and they are very trustworthy. Most of women speak fluent English, and they also esteem elders and family members.

The last thing you need is a great arrogant cool. There are many girls that want to have a completely independent, successful man in your daily course. Moreover, they would like to have a man that will treat associated with respect and a man who also 6 rules to find a perfect woman might be a great father.

The very best Honeymoon Spots

Whether you need to spend your honeymoon with an exotic tropical island or in the USA, there are a number of honeymoon destinations to decide out of. For example , the Hawaiian destinations of Boasts and Kauai are excellent honeymoon spots for lovers who like the beach and wish to be treated like vips. They also offer a good amount of opportunities pertaining to https://postlawct.com/blog/seven-stages-of-divorce/ excursion. In addition to white-sand beach locations, these island destinations include waterfalls, camping trails, and a range of marine life.

For a more unusual experience, consider traveling to one of many islands off the coast of Madagascar. Mauritius is home to white-sand seashores, rainforests, and waterfalls. There are numerous hiking trails to explore, turning it into a great honeymoon vacation destination. You can also explore Mauritius’ many lagoons. You can also experience outrigger canoeing with whales. If you are into scuba diving, you can visit the Jozani Chwaka These types of National Playground. The playground is home to the rare purple colobus goof.

One other exotic honeymoon destination is Palawan. This tropical island is not international airfare, to help you afford to consider your vacation here. This island then is certainly unspoiled and has incredible seascape scenery. It is also home to numerous activities, including scuba diving and hiking. You may also visit the Paso Princesa Subterranean River and kayak through it. You may also climb Build Kilimanjaro.

If you want to spend your honeymoon in a more urban environment, consider visiting New Orleans. Excellent rich history and is known because of its Mardi Gras activities. There are also many activities, including live music and street performances. Additionally , there are plenty of absolutely free attractions, like the Alamo.

In addition to the great food and culture of recent Orleans, there are many activities to do. You can see the Alamo, check out french Quarter, and revel in live music. You can also take a walk on the Water Walk and visit some of the city’s ethnical sites. You can also take a riding on the historical cable vehicles.

mail over bride

A further well-known US honeymoon destination is vital West. State is known due to its beautiful seashores and unique lifestyle. There are many activities to enjoy, which include snorkeling, whitewater rafting, and shopping. In addition , there are also various resorts available for you to settle at. The East Seashore is a most loved for swimming and fowl watching. In addition , there are also various upscale shops and restaurants along Worth Avenue.

You can also visit Las Vegas, which can be known for their casinos and debauchery. Yet , the city has changed a lot and is at this moment more family-friendly. You can spend your vacation at one of the many luxury hotels and resorts now there. Also you can enjoy a various entertainment, including live shows, browsing, and dining. For anybody who is looking for a more adventurous honeymoon vacation, you can also take your time exploring the desert and nearby shorelines.

A different one of the best honeymoon destinations in the USA is Bay area. There are many normal attractions and landmarks to visit in San Francisco. You can also see the fiji bride Gold Gate Link, Yosemite National Park, and Union Square. The city’s engineering is a big draw, as well.

Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája IX. – Rítus és mágia

„Brahman legmagasabb alakja a táplálék.”



A magyar csöröge szót legelőször 1565-ben jegyezték fel. A név feltehetően a forró zsírban sülő tészta hangjára vagy a keményre, szárazra sült tésztadarabok zörgésére utal. Régi ünnepi étel, melyet farsang és jeles családi események alkalmával – lakodalom, keresztelő – fogyasztottak. Egyesek szerint Erdélyből terjedt el a többi magyarlakta vidéken, de más vélemények alapján a palócok között is régóta ismert volt, sőt, talán még Kínáig is visszavezethető az eredete. Ami biztos, hogy a csörögéhez hasonló sütemény sok más európai népnél is hagyományos ünnepi, főleg februárban, farsangkor fogyasztott édességnek számít. Tudjuk, hogy nevéhez – a szalagosfánkhoz hasonlóan – számos babona kötődik, mivel hasonlóan nagy mágikus erőt tulajdonítanak neki.

A csörögefánkot számos néven ismerhetjük, mint például forgácsfánk, herőce, herőke, pánkó, siska, krepli, huppancs, de a legismertebb elnevezése talán a pampuska. Amikor azt halljuk, hogy fánk, akkor a klasszikus gömbölyűre formált, kívül piros, belül foszlós, esetleg közepén lyukas szalagosfánkra asszociálhatunk – nos, a csöröge nem ilyen. A hagyományos csörögefánk rombuszalakú, mely formát derelyemetszővel alakítják ki, majd középen egy vágást ejtve rajta egyik csücskét áthúzzák a bemetszésen. Az, amit minden esetben ildomos használni az elkészítéséhez, a derelyemetélő, hiszen az általa kialakítható egyenetlen szél szimbolikusan a női fanszőrzetet jeleníti meg. Formázás után a tésztát forró zsírban vagy manapság olajban piros ropogósra sütik, majd porcukorral szórják, lekvárral fogyasztják. Ennek a fánknak formájából kifolyólag is valóban nagy jelentősége és konkrét üzenete volt a párválasztás és lakodalom idején.[1]

A csörögefánk szimbolikus, mesteri rítusa, azaz elfogyasztása a fiatalok szexuális életének sorsváltozását hozta mindenki tudomására. Mindezt fontos volt jelképes nyelvezettel is közölni, mivel a nemiségről való nyílt beszéd nem volt divat a régi időkben.[2] Ezért ez csak jelképekkel, metaforákkal történhetett meg. A csörögénél a látvány az, ami sejtelmes, ami élcelődő beszédet indíthat el, soha nem fordítva. A csörögefánkot a pár a közösség előtt elfogyasztva az együttevés mágiáját alkalmazta. E rítus célja a közösséggel való kommunikáció, egy korábbi állapotot lezárása és a felek rávezetése, hogy értsék, nemiségükben, életükben új létállapot következik. Étkezés során a múlt megelevenedik előttünk, érzések, benyomások, rég elfeledettnek hitt tartalmak válnak elérhetővé. Olyan érzelmi töltetről van szó, mely a szimbólummá debütált ételt különleges jelentőséggel, sőt, hatalommal ruházza fel.

Legmélyebb lelki élményeink és a személyiség ősszerkezete a táplálkozással függnek össze.[3] Leslie A. White szerint a szimbólumalkotás és alkalmazás az, ami az embert emberré teszi. És kétségkívül az ember az egyetlen faj, ami az ostyában és a borban istene húsát és vérét látja vagy a kovászos tészta kelésében az asszony gyermekáldástól növekvő hasának dagadását avagy a férfiúi fallosz duzzadását véli felfedezni.[4]

És ezzel eljutottunk a csörögefánk valódi jelentéséhez. A fánk ugyanis kelttésztából készült sütemény. A kelttészta a régi időkben a kovász jelenlétét feltételezte. „A kovász nagyon helyhez kötött élelmiszer. A képlékeny, híg tésztát kiteszik a levegőre, hogy alávessék az adott vidéken található bármiféle ’kelesztő’ hatásának és hagyják, hogy megerjedjen. Ezt azután belegyúrják a hozzádagasztott sűrűbb tésztába, majd megvárják, hogy a dagasztás után megkeljen. Így az emberek igen különleges jártasságra tettek szert lakóhelyük mikroflórájával kapcsolatban.”[5] A kovász alapját mindig egy előzőleg készült, visszamaradt tésztadarab jelentette, amit hozzágyúrtak a frissen készült tésztához. A kovász ezért olyan, mint egy mester-tanítvány átadási vonal: tartalmazza az életet, s mindazt, ami a múltban jól sikerült, táplált és fenntartott. A kelttészta a kovásztól kelt nagyra, no és a figyelemtől, törődéstől. A mindezek melegétől növekedő édes tésztát pedig valóban analógiába hozhatjuk a várandós anya hasával. A fánkban jelenlévő édes íz a teljesség, a kezdeti összeolvadás, s ezért a paradicsomi állapot jelképe. Az édes íz fogyasztásával segítjük a testi szövetek épülését, de segít felkelteni a boldogság, biztonság és a szeretet érzését is. Az édes íz önkifejezési eszköz, mely az élet élvezetére, az édes életre enged asszociálni. Fogyasztásával életünk első ízélményét, az anyatej ízét is megidézzük. Ezért az édes íz nőies, a nő princípiumát kapcsoljuk hozzá. A férfias íz a csípős, mely a Naphoz, a tűzhöz, a tisztasághoz, végül is önmagunk uralmához enged kapcsolódni bennünket.

A nő szimbolikusan maga is étel. Ennek magyarázata a nő tápláló képessége, amikor saját testéből választja ki gyermekének a tejet, mintegy önmagával táplálva csecsemőjét. Forgács idézi Babarczy Eszter Emlékpogácsa című novellájának részletét: „… harmatos lányok vagyunk, őszibarackok és mosolygós almák, nádszálkarcsú, eperszájú, gesztenyebarna, fonottkalácsnyi copffal ékes, egyszóval ennivaló lányok…”[6] Ha ezek után felidézzük, hogy a farsangi időszak régen a házasságkötések ideje is volt, akkor az eddigi ismereteink segíthetik rányitni tekintetünket valami eleddig rejtett összefüggésre. Hiszen a lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig „fánkocskának” becézték kedvesüket. Leánnyal egy farsangi fánkot megfelezni egyenlő volt a szerelmi vallomással. A farsangi fánk szimbóluma, jele volt az eljegyzésnek is, mivel a fánk körül képződő aranycsík jegygyűrűt jelképezett. A lányos házaknál a fánk receptje, elkészítési módja anyáról lányra szállt, a receptet őrizték és még bizalmasaiknak sem árulták el. Érthető, hiszen a mágikusan működő tudás nem árusítható. Vízkereszt napján a régi magyar lányos házaknál farsangi fánkkal kínálták az oda udvarló, házasulandó fiatalembert. A fánkot ették azért, hogy a szél ne vigye el a háztetőt vagy éppen azért, hogy a gyümölcsösben kipusztuljanak az ürgék. Előfordult, hogy eltették az első elkészült fánkdarabot, porrá őrölték, orvosságot is készítettek belőle.

Ám volt és van a csörögefánknak a jelképes lakodalmi étkeken is túlmutató jelentése. Ez a fánk ugyanis az univerzális egység szimbóluma, a hierogámia, a szent egyesülés, ég és föld nászának jelképe.

[1] Jókai az És mégis mozog a földben így ír a csörögéről: „Sőt még az is megtörténik, hogy poszpásznak barátfülét hoznak fel, amit csörögének, herőcének, forgácsfánknak, borkorcsolyának s nem tudom még mi mindenfélének is neveznek szerteszét az országban, ami napkeleti virágnyelven azt jelenti, hogy szívesen látott vendég van a háznál.”

[2] Bakó Ferenc: i.m. 69.o.: Bizonyos lakodalmi étkek […] a bekövetkező elhálásra utalnak”

[3] Forgács Attila: i.m. 169.o.

[4] Bourdieu, Pierre: A mezők logikája, In: Olvasókönyv a szociológia történetéhez, Új Mandátum Kiadó, Budapest 2000

[5] Blackhirst, Rodney: i.m. 35.o.

[6] Forgács: i.m. 183.o.

Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája VIII. – A magyar fánk, avagy tudjuk-e, mi az “apácaszellő”?

Fánk szavunk szász eredetű: a fankox, fankoch elődökből vezethető le. Magyarországon egy korabeli írás szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán hetedik fogásként már szolgáltak fel fánkot.

A magyar irodalom jeles szerzői rendre megemlítik az isteni tésztát, álljon most itt néhány idézet tőlük. Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájában még kráfliról van szó, melyet befal a vénkisasszony farsangkor és gonosszá válik tőle. Gvadányi József a lelkes fánkról, azaz a töltött fánkról mesél, Jókai Mór pedig arról, hogy a fánk se sikerül mindig, néha átok ül rajta és rossz lesz, mert „van úgy, hogy plitty-platty-plutty”. Gárdonyi Géza az időskori Jókairól mondta, hogy „beleunt a saját dicsőségébe, mint a nyitrai tót a két hétig tartó farsangi fánkba”. Mikszáth Kálmán A fekete város című művében ezt írta: „a keserű nóták úgy felpuffasztják a bánatot, mint az élesztő a pampuskát”. Móricz Zsigmond az Életem regényében a „kürtős fánkról” beszélt, melyet szülei karácsonykor készítettek.

A következő idézet Krúdy Gyulától származik: „Fánkból is megárt a sok”. Lénárd Sándor pedig leírja Szent József fánkjának olasz receptjét, de álljon most itt Arany János egy debreceni barátjának írott levele a Marcza-fánk „recipéjével”, amit imigyen adott meg: 2 tojás, só, cukor, egy meszely (kb. 4 dl) tej és annyi liszt, hogy az egész összedolgozva palacsintatésztaszerű legyen, forró zsírba „kanalankint” kell a tésztát beleszaggatni, és vörösre kell sütni. „Ez, fiam, oly egyszerű, hogy magad is megcsinálhatod” – ahogy a költő írta.

Ha a változatokat nézzük, akkor száznál is többféle fánkot ismerünk. Ám lássuk most a hazánkban is megtalálható ismertebb fánkfajtákat:

  • farsangi fánk vagy másik nevén szalagos fánk, amit ugyan eredeti magyar édességnek vélünk, ám bécsi eredetű
  • rózsafánk, mely hazánkban az előzőnél kevésbé ismert, s mégis világszerte népszerű
  • virágfánk, ami a palacsintához hasonló tésztából készülő, formázott ritkaság
  • túrófánk, ami biztosan pillanatok alatt elfogy
  • képviselőfánk vagy ekler, alapja az úgynevezett égetett tészta, amit vanília krémmel és tejszínhabbal töltenek meg
  • krumplifánk vagy panka, pampuska, a tészta alapja itt a főtt krumpli és olajban sütik ki, majd sósan vagy lekvárral fogyasztják
  • ischli, isler vagy császárfánk, amit Ferenc József kedvenc fürdővárosáról, a Salzburg tartományi Bad Ischl-ről neveztek el és bár szoros rokonság fűzi a linzerkoszorúhoz, ám annál előkelőbb
  • sváb kanálfánk, ami annyira egyszerű, hogy ehhez képest a galuskakészítés egy kalandtúra
  • tolófánk, aminek közvetlen felmenője a spanyol churros és lekvárral vagy csokikrémmel töltik
  • dorongfánk, botratekercs vagy kürtöskalács, mely egy erdélyi finomság; írásban először 1679-ben említik, de ennél sokkal ősibb fánkféle; rokonai a német baumkuchen és a szlovák skalicky trelník
  • szénafánk, ami egy vaníliás krémmel töltött cérnametélt gombóc olajban kisütve és Ábrahám Gézáné Vasi zalai parasztételek című szakácskönyve bizonyítja létét
  • ördögpirula, tarkedli vagy csehpimasz, mely egérke néven is ismert igazi nagymama recept
  • apátza-fingotska vagy apácafing – tényleg van ilyen nevű édesség, még a középkori Angliából származó fánkféle, sőt, ahol ismerik a világon, mindenütt így hívják a krémmel töltött tésztát: Angliában nun’s puffs, Németországban nonnenfürzle, a katalánoknál pet de monja, Franciaországban pet de nonne, bár ott költői neveket is aggattak rá, mint szellőfánk, selyemsutty, apácaszellő.

E hosszú felsorolás után természetesen jogos a kérdés: vajon hogyan tudott az évezredek változásaival is fennmaradni a fánk? És minek köszönhető elterjedése, népszerűsége? Mivel gazdagabb, több vagy másmilyenebb a többi ételnél?

A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról, hogy a fánkot bőség- és termésvarázslás reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, ekkor is ilyen módon igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. Kijelenthetjük tehát, hogy a fánk egy olyan mágikus eszköz és étel, amivel eleink hatottak a földi és a szellemi világ erőire. Ha a farsangi fánk ilyen mágikus erőkkel bírt, s – ha ilyenfajta figyelemmel fogyasztjuk, akkor – bír a mai napig, a talán még ősibb csörögefánk nálánál is összetettebb szimbólum, mely magában foglalja a teljesség egészét.


Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája VII. – Fánkok a nemzetközi tálcán

Fánk mindenhol van. Kicsi, kerek, nagyobb, lyukacsos, pufók, kerekded, keskeny szalag formájú, spirálos, csavart. Csak éppen máshogy hívják. A fánk az egész világon elterjedt régi és közkedvelt sütemény. Az első írásos fánkrecept Apiciustól való a római korból, ezért aztán volt ideje e kiváló kelt tésztának, hogy szerte a világon elterjedjen. Íme, az európai sor, a teljesség igénye nélkül.

A fánk francia népszerűségéről mesél az 1886-os alapítású híres párizsi Fauchon delikátüzlet. Itt az ekler fánk megújításán fáradozva piacra dobták az Elektrosokk nevű, 28 centiméteres, háromféle csokoládés töltelékkel készülő fánkot: az első réteg Tanariva tejcsokoládéval, a második Ashantival, a harmadik Albinao csokoládéval töltött, tetején villámlás formájú fehér fondanttal. Az olasz vagy a croque-en-bouche (kiejtése: krokanbus) jelentése szájban roppanó, mivel égetett tésztából készült, vaníliakrémmel töltött gömbről van szó, amit karamellel ragasztanak össze. Ez a fánk népszerű esküvői sütemény is. Német és osztrák fenségterületen népszerű a pfannkuchen vagy a már említett krapfen, s talán ez hasonlít legjobban a mi álomfánkunkra, mert középen lyuknélküli és ami a legfontosabb, lekvárral vagy csokival van töltve. Az osztrákok fánkját baracklekvárral, vaníliakrémmel, csokoládékrémmel vagy pezsgőkrémmel töltik, tetejét pedig porcukorral szórják meg. A belga fánk a smoutebollen, ami kiscsibét jelent.

Horvátországban sokféle nevén nevezik a fánkot, úgymint trijesce, primostenske fritule, istarski cukarini, krostule, krofna vagy pokladnice és mindnek a jelentése a karneválra utal. Csehországban a koblihy vagy vdolky – lyuk nélküli – a neve, lekvárral töltik, esetleg tejföllel locsolják meg. Dániában a lyuk nélküli berliner fánk a népszerű, míg egy másik változata töltelék nélküli és az aebleskiver névre hallgat. Finnországban szintén lyuk nélkülinek, munkki-nak hívják vagy berliininmunkki-nak, esetleg piispanmunkki, donitsi, munkkirinkilá neveken találjuk, Norvégiában hjorte, futimonbuckles vagy smultring. Görögországban svingi, thiples, loukoumades, mely ropogós és nyolcas formát idéz. Hollandiában az oliebollen hagyományos étel, amit leginkább szilveszter estéjén fogyasztanak. A litvániai spurgosnak túróból gyúrják a tésztáját. Lengyelországban a paczki kerek, lekvárral töltött, amit a középkor óta ismernek, mivel az akkoriban érkező francia cukrászok hatására terjedt el.

Az oroszországi ponchik és a pishki, valamint az ukrán pammpushky kerek formájú, sült tészták, amiket túróval, esetleg hússal töltenek, de van édes, lekváros változatuk is. Örményországban az oroszból kölcsönözött ponchik kifejezéssel egy rántott tésztafélét illetnek, amelyet sima gömbformára formálnak, édes töltelékkel töltik. Spanyolországban többnyire a churros, a porras, a roscos, a burmuelos, a bunyols, a rosquillas listas de san Isidro neveken ismert fánkok a népszerűek. A bunuelos Katalóniában, a kruxpeta pedig Baszkföldön ismert húsvéti, golyó formájú sütemény, mely lehet édes vagy sós. Portugáliában a fánknak malasada a neve. Svédországban munk és klenát vagy épp flottyrring, Svájcban pedig ringli, öhrli, chüechli és basler krapfen néven ismerik.

Az Egyesült Királyságban eper vagy málnalekvárral töltik a donut névre hallgató fánkot, míg Skócia egyes részein a fánk név kizárólag egy dió alakú süteményre vonatkozik, ami mázas, csavart alakú és yum-yum-nak hívják. Írországban magyarra fordítva mártógyűrűnek nevezik a fánkféle süteményt, amit olajban sütnek ki. A brit korona fennhatósága alá tartozó Csatorna-szigeteken mèrvelles a fánk neve Romániában gogoşi, Szardínián zippulas, Szerbiában Krofna, Szlovákiában sisky, Korzikán fritelli, Bulgáriában ponichki vagy mekitsas, míg Grúziában punchulla, Cipruson pedig lokma, lokmádes névre hallgat. Izland sem maradt fánk nélkül, többféle néven is megtalálható a kleinuhringir, kleinur, berlínarbollur és ástarpungar, ami hagyományosan mazsolát is tartalmaz. Törökországban hanim göbegi, tulumba tatlisi, izmir lokması neveken leljük meg, Moldovában a német konyhából örökölve schlitzküchla a neve, míg Szlovéniában krofi, fanke, flancati.

Mindezek után hogyan is gondolhatnánk, hogy a világ többi pontján nem ismerik a fánkot, mert bizony nagyon is népszerű. Íme, a bizonyíték: Ami Bruneiben kuih galang, az Kamerunban puff puff. És bizony Elefántcsontparton is fogyasztanak fánkot, mégpedig a gbofloto-t, Ausztráliában a hagyományos lekvárral töltött fánkok a népszerűek, míg az Azori-szigeteken filhók vagy malazadák néven ismerik. Ghánában népszerű a bofrot, Hawaiion a malasada és a punahou malasadas, egy cukorral bevont, sült fánkféle, amit a portugál telepesek honosítottak meg. A kanadai variációk között szerepel a hódfarok elnevezés vagy a cruller, a burgonyalisztből készített fánk és az újfundlandi toutin. Itt a fánkot többnyire juharsziruppal édesítik. Ezeket a tésztákat az Egyesült Államokban is gyakran megtaláljuk, ahol sokféle formában fordulnak elő a fánkok, a sokféle nemzet keveredése következtében. Ezért az USA-t fánknagyhatalomnak is nevezhetjük.

A fánkféle tészták Ázsiában is népszerűek, változatos alapanyagokból, sokféle formában készítik. Kínában vékony tésztából enyhén édes vagy sós töltelékkel adják. A kantoni konyhában ngáuhleisou a neve és ovális alakja miatt ökör-nyelv tésztának hívják. Hasonló az a kerek és sült tésztagolyó, a sanghaji desszert, amit tojásfehérjével készítenek, majd vörösbabpasztával töltenek. Egy másik változata enyhén édesített fekete szezámpaszta töltelékkel készül. Egyéb típusok a sós ízvilágú tikoy, a zha gao, a jin doi, a chien doi és a zhá mián quán, amit úgynevezett fánk-pálcán árulnak és rizskásával fogyasztanak. Japánban dango, kakyoin, sata-andagi névre hallgat, ami nálunk fánk, vagy taiyaki-ra, ami hal alakú.

Indiában vadailencséből készül az ízletes tésztagyűrű. Édes fánkhoz hasonló sütemény a badushah vagy a balushahi. Ezek olajban sütött, cukorszirupban áztatott, fűszerekkel ízesített tésztagolyók. Szintén népszerű az imarti, amit jalebi néven is ismernek. Tamil édes fánk az adhirasam és ismert a gulab jamun gömb alakú tészta is, aminek bivalytej az alapja és kardamomos rózsavízben áztatják. Thaiföldön khanom wong és khanom khai hong a neve az ottani fánknak, Koreában chapssal, vagyis csavart fánk a neve. Számos dél-koreai pékség kínál fánkot, amelyet rizzsel töltenek és különféle színekben kaphatók, úgymint zöld, rózsaszín vagy fehér. Gyakran töltik édes vörösbabpasztával vagy szezámmaggal. Türkmenisztánban egyszerűen pişme a neve a fánknak, Kazahsztánban baursaki, Vietnamban pedig bánh tiéu.

A Dél-afrikai Köztársaságban is megtaláljuk ezt az édestésztát, koeksister a neve és fonott tésztából készül, amit majd hideg szirupban áztatnak és mézzel tálalnak. Másik változata a suurmelk, a savanyú tejfánk. Mexikóban bunuelo, churro, sopapilla vagy dona a neve, egy sülttészta alapú snack, amit fahéjjal és cukorral vonnak be, esetleg csokoládéba merítik. Jemenben zalabiya, Zambiában vitumbuwa.

Argentínában kreppel, bolas de fraile, vagyis serpenyő gömbök vagy tortas fritas, azaz sült sütemény a neve, amit a német bevándorlók hoztak magukkal.  Bolíviában a nunuelos egy kerek kenyérféle, Brazíliában sonhonak, azaz álomnak nevezik. Kolumbiában pedig a bunuelos-t vagy roscast. Ecuadorban huevitos chilenosnak, vagyis chilei tojásnak hívják, ami egy apró és kerek fánkfajta. Más dél-amerikai országokban pedig sopaipillas a neve.

Indonézia lakói a donat kentangért vannak oda, egy krumplipüré alapú tésztáért, míg Iránban a zooloobiya-t szeretik. Izraelben a krémmel töltött sufganiyah hagyományosan hanukahkor fogyasztott étellé vált. Libanoni fánk az awami és líbiai a sfinz. Kenyában mandazi, mahamri, mandalas a fánk: édes, háromszög alakú reggeli finomság kókuszos körettel. A madagaszkári mofo boule, a malajziai kuih keria vagy kuih tayar, a marokkói sfenj, a nepáli sel roti, a nigériai puffas, a paraguayi bollos, a perui dona vagy picarones, a fülöp-szigeteki binangkal, cascaron, kumukunsi, lokot-lokot, panyalam, pilipit, shakoy, a puerto ricoi quesitos édes sajttal töltve, a szibériai kalachik, a szíriai zabeh, a tajvani tian tian chuan, azaz édes gyűrű, a tunéziai ftair, yous-yous és bambalouni, a szomáliai kac kac mind-mind a népszerű fánk egy fajtája.

Megjelent: Láthatatlan szálak. Tisztelgő kötet Mireisz László 70. születésnapjára. Symbolon Kiadó, 2020

Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája VI. – Fánktörténelem


„Ím, hát aki mértékkel

szórakozott az étkekkel,

s nem roggyant meg keze-lába,

jöhet a táncos-oskolába.

Járjuk, mint a szél a pusztán,

fölfrissülünk majd káposztán,

s ha még fogát feni falánk,

frissen sül a farsangi fánk,

kívül piros, belül foszlik,

míg a vendég el nem oszlik.

S aki panasszal van bajba,

menjen a sóhivatalba!”

József Attila: Étkek áradata (részlet)

„Az élet olyan, mint a fánk. Frissen és melegen isteni, bár néha megfekszi a gyomrunkat. A közepén a lyuk valódi rejtély, a fánk mégsem lenne fánk nélküle.”

Roger von Oech


A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. A fánk élesztős – régen inkább kovászos -, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütve fogyasztunk. Ma az egyik legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó sárgás, aranyos csíkról kapta. Néhány évtizeddel ezelőtt a legnépszerűbb – de ki tud ebben igazságos sorrendet tenni – még a csöröge volt. A fánk a 19–20. században valamennyi társadalmi rétegnek farsangi étele volt.[1]

A fánk világétel és a legkülönfélébb változatokban lett népszerű. Előzményei, akárcsak a farsangé, a távoli múltba nyúlnak vissza. Elkészítésének módja is rendkívül változatos: süthetjük forró zsírban, kemencében, de külön erre a célra kitalált sütőben is. Formája sokféle: lehet kerek, kockás, hosszúkás, de még rákfarok formájú is. Fogyaszthatjuk édesen, de akár sósan is. A fánkot a Czuczor-Fogarasi szótárban, 1862-ben így határozták meg: „fán-k, azaz fonék v. fonadék, fonott sütemény. Szélesebb értelmezésben többféle sütemények neveztetnek így. Különösen finom, leginkább farsangban kelendő tésztasütemény, gömbölyű alakban, s töltelékkel vagy a nélkül. Megvan az illír nyelvben is.”

A fánk története számunkra II. Ramszesz (i.e.1290-1224), a haját vörösre festő Hatalmas Bika sírjának domborművénél kezdődik, amin két rabszolga méretes, csiga alakú süteményt készítve azt egy edényből nagy óvatossággal, bottal emeli ki. Ez lehet akár a fánk készítésének korai ábrázolása, ám Josephus Flavius (Kr.u.37-100) történetíró említése szerint II. Ramszesz mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Ez az előző értelmezést ugyan elbizonytalanítja, de nem zárja ki. Mindenesetre vitathatatlan, hogy a kelt tészta zsiradékban sütése igen régi megoldás. A fánkról is elmondható, mint szinte mindenről, hogy már az ókori görögök – i.e. V. században – és a rómaiak is fogyasztottak valami hasonlót, ami eredetileg hosszúkás alakú sütemény volt, majd mézzel vagy halszószba merítve ették. A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még nem tettek bele cukrot, viszont sütés után sűrű, édes szirupba áztatták.

A fánk az 1400-as években lett népszerű Angliában és a német országokban. Rengeteg német nyelvű recept maradt fent ebből az időből, s innen tudjuk, hogy a nyers fánktésztát gombával vagy hússal töltötték, utána sütötték. Amerikába, a fánkevők földjére holland telepesek vitték magukkal. Ám kutatásom során még olyasmivel is találkoztam, amire egyáltalán nem számítottam, miszerint bizonyos régészek állítólag számos olyan megkövesedett sült süteményre leltek, amelyek közepén lyukak vannak, s mindezt az Egyesült Államok délnyugati őskori romjain. Azt is írják, hogy nem világos, hogy ezek a korai indiánok hogyan készítették el fánkjukat. A mai amerikai fánk nem hasonlít a nálunk szalagos fánkként ismert édességre, mert azt tömeggyártással, géppel sütik. A fánkgyártó gépet 1920-ban Adolph Levitt automatizálta és találmányát az 1934-es chicagoi világkiállításon mutatta be. Innen már egyenes volt az út a Dunkin’ Donuts-ig. Az USA-ban a fánk népszerűségét jelzi, hogy Nemzeti Fánk Napot is ünnepelnek – National Doughnut Day -, ami minden év júniusának első pénteki napján van.

A mitikus legendák létrejötte mindig arra utal, hogy valójában nincs pontos eredete és keletkezése az adott tárgynak. A fánkot tehát emiatt szintén tekinthetjük szakrális ételnek. A fánk európai elterjedésének történetéről két legendával találkozunk. Az egyik Marie Antoinette királyné (1755-1793) uralkodásához kötődik. A királyné farsangi álarcosbált rendezett, melyről álöltözetben – ki tudja miért – megszökött, ám időközben megéhezett, ezért egy mézeskalácsos bódénál vásárolt egy fánkot, ami rendkívül ízlett neki, így kísérőjével megvásároltatta az egész kosárral. A karnevál végeztével a királynő a palotájába rendelte a fánksütőt, hogy tanítsa meg a cukrásznak e különleges tészta elkészítési módját, ami ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt desszertjévé vált.

A másik, némiképp vicces legenda szerint a fánk Bécsből származik, mely egy Krapfen nevű pék halálával kezdődik, akinek műhelyét özvegye, Cecília örökölte. Ebben a pékműhelyben készültek a legfinomabb kenyerek, ezért sokan zarándokoltak el, hogy a kenyérhez hozzájussanak. Ám egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel és bosszúsan távoztak, s volt, aki ennek hangot adva cifrákat mondott Krapfennének. Végül a pékné kijött sodrából és egy darab kenyértésztát dobott a szitkozódó emberhez, de a tészta célt tévesztve egy forró zsírral teli lábosban kötött ki. A kenyértészta gyorsan aranysárgára pirult és így született meg az első fánk, amit a bécsiek, azóta is krapfennek neveznek.

Egyes feljegyzések szerint a fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, amit aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel dúsítottak, majd olajban sütöttek ki. Az így készített fánk még labda alakú volt és csak az 1800-as évek közepén találta fel bele a lyukat egy Hanson Gregory nevű kapitány. Ehhez praktikus ok vezetett, ugyanis sokszor maradt nyers belül a tészta. A fánk-lyuk legendája szerint 1847 júniusában a kapitány hajója hatalmas viharba került és a kormánykerék egyik küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki tökéletesre…

Az első nyomtatott fánkként emlegetett recept állítólag 1803-as és egy angol szakácskönyvben található. De hát hol van az a zsidó fánkokhoz képest, amit már ezer évvel ezelőtt is biztosan sütöttek! Igaz, ezek a fánkok még igazából sült cipók voltak, de mára bizony fánkká alakultak, hiszen a zsidóság a Templom visszafoglalása után – i.e. 164. – nyolc napig kitartó olaj csodájára emlékezve fogyasztja Hanukkah idején az olajban sült édességet, mely így emlékeztet az olaj csodájára.

[1] Burányi Béla: i.m. 174.o.: „Fánk! Farsang háromnapokkó! . . . Akkó tudom a fánkot, ésakkó . . . Mëg régebben úgy vót, hogy . . . most minek is híjják? . . . Mink csőregének hítuk asztat. Herőce! Mostan herőce tán! Csőrege vót az régënn. Mëg csőrege metélő, az az olyan rádli, amivń aszt metéték . . . Farsang hétfőjin ilyen disznóság vót – de baromfi nem vót! . . . – Akkó keddën vót ez a csőrege-fánk, ésakkó ezbű ami maradt, szërdára, eszt „ńvitte a Ciböre-vajda! . . .” Akkó mindön gyerök ńhitte, hogy . . . Nem is kértünk fánkot, vagy ilyesmit, mń „ńvitte a Ciböre-vajda!” Az anyánk ńtötte. Bőtőjjünk! Az bőjti nap vót! Keddön ami ńfogyott, ńfogyott, ami nem, asztat ńvitte Ciböre-vajda. Mń szërdán akkó mán begyütt a hamvazószërda, ésakkó begyütt a bőjt, és – asztán vötték elő. Mink asztat ńhittük, hogy aszt ńvitte a Ciböre-vajda. Assë tuttuk, ki vót a Ciböre-vajda.” – Mohol, 1979, Zélity Istvánné Kabók Klára (1907–1984)


Megjelent: Láthatatlan szálak. Tisztelgő kötet Mireisz László 70. születésnapjára. Symbolon Kiadó, 2020

Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája V. – Az étkezés mint mágikus cselekedet

„Mondd meg mit eszel, megmondom ki vagy.”[1]


Manapság időnk nagy részét töltjük orális tevékenységekkel: eszünk, iszunk vagy beszélünk és vannak, akik ezeket előszeretettel kombinálják. Sőt, folyamatosan rágcsálunk, például rágógumit, napraforgómagot, chipszet, s van, aki a körmét. Az orális örömforrások folyamatosan rendelkezésünkre állnak. Abraham Maslow elméletében a táplálkozást, mint az élethez alapvető szükségletet írja le.[2] Egyes elterjedt nézőpontok szerint az étel az önjutalmazás eszközeként is felhasználható. Népszerű az az álláspont is, miszerint az étkezés családi és társas viszonyulásaink kifejező eszköze. Sigmund Freud a születéstől az első életévig tartó időszakot orális szakasznak nevezte, ami a személyiség fejlődését irányító szexualitás első kifejeződése. A száj körüli terület ingerlésére már a 7,5 hetes magzat is reagál, a születést követően pedig az anya-gyermek kapcsolat legelső megnyilvánulása a táplálkozáshoz, a szoptatáshoz kapcsolódik, ami, Forgács Attila szavaival élve „a meghitt szeretet archaikus egysége.”[3]

A táplálkozás alapvető fontosságát mutatja a nyelvünkben megjelenő sokféle étkezéssel kapcsolatos metafora: van, aki nagy kanállal eszi az életet, a szerelmesek nyalják-falják egymást, egyesek szerint a gyerekek olyan aranyosak, hogy meg kell zabálni őket és vannak hölgyek, akik nagyon kívánatosak, olykor pedig nem értjük, hogy egyesek mit esznek annyira másokon. A száj, mint étkezésünk elsődleges színtere már az élet kezdeti szakaszától a pozitív vagy negatív érzelmek megnyilvánulásának helye és eszköze. Amikor mosolygunk, szeretetünket, boldogságunkat juttatjuk kifejezésre. Ha szomorúak vagyunk, ajkaink lefelé görbülnek, ha dühösek leszünk, ajkainkat összeszorítjuk, jókedvűen pedig teli szájjal nevetünk. Ezért a minket körülvevő világhoz való kapcsolatunk legközvetettebb módja az ajkak és a hozzá kapcsolódó evés.

A régi világban ismeretlen fogalom volt a rohanás, a gyorséttermek, miként az utcai, sietős egy-két falatot bekapó életérzés is. Manapság eljutottunk oda, hogy tanulmányokkal szükséges bizonyítani, hogy a családi, baráti összejövetelek pozitív hatással vannak az egészségünkre, mert például csökkentik a vérnyomás és a stressz szintjét. Az étkezés, amellett, hogy tápanyagpótló tevékenység és ősi örömforrás, számos funkciót hordozhat magában. Az étkezés meghitt pillanat, a hosszan elnyújtott étkezés pedig – természetesen a megfelelő mennyiséggel kombinálva – az egészségünk egyik kulcsa lehet.

A közös étkezés mindig összetartozást jelképez. A hagyományos társadalmakban a közös étkezéshez a jól végzett munka megkoronázása tartozott és még manapság is élő például a disznótoros, a szüreti ebéd vagy a halotti tor tradíciója. Az éves ünnepkör idején a családok mindig együtt ültek az ünnepi asztalhoz. Az emberi élet sorsfordulóikor pedig a tágabb közösség is részt vett az ünneplésben, s így az étkezésben. Minden alkalomnak megvolt a neki megfelelő étek, s ezzel az étel szimbolikus üzenetet közvetített, amit a közös lakománál együtt elfogyasztva az egész közösség tudatosított és elfogadott. Az étkezéseknek ily módon megvolt a megfelelő, mindenki által ismert koreográfiája.

Az evés jelenti a bekebelezést, hiszen amikor eszünk, akkor a világ egy darabját magunkévá tesszük, hogy a bensővé tett világból erőre kapva növekedjünk, s – kívül-belül egyaránt – építkezzünk, emelkedjünk. Éppen ezért fontos az is, hogy mit fogyasztunk, nem véletlenül szól a régi közmondás: „az vagy, amit megeszel”. Az étkezés tehát olyan mágikus folyamat, melynek során az ételre hatunk, mintegy testi lombikunkba zárva vivőerővé átalakítjuk. Ha ezzel a gondolkodásmóddal tekintünk a hagyományos társadalmak közös, ünnepi, rituális étkezéseire, akkor kapunk egy megfejtő kódot, hogy eleink miként, milyen mágikus eszközökkel élve működtek együtt és hatottak egyben világuk erőire. Ezért az ünnepi, szertartásos étkezés elsősorban szent rítus és csak másodsorban táplálkozás. Milyen kifejezően ragadja ezt meg egy jógi: „Étkezéskor az ember ugyanabban a testhelyzetben ül, mint meditációban és ugyanazt a lelkiállapotot tartja fenn.”[4]

[1] Brillat-Savarin, Jean Anthelme: Az ízlés fiziológiája, Singer és Wolfner Kiadó, Budapest, 1912.

[2] Maslow, Abraham: A lét pszichológiája felé, Ursus Libris Kiadó, Budapest, 2016

[3] Forgács Attila: Az evés lélektana, Akadémia Kiadó, Budapest, 2016

[4] Szvámí Véda Bhárati: Isten. Filosz, Budapest, 2008. 48.o.

Megjelent: Láthatatlan szálak. Tisztelgő kötet Mireisz László 70. születésnapjára. Symbolon Kiadó, 2020

Wanshart Erika: A csörögefánk szakrális szimbolikája IV. – A sütés-főzés alkímiája


„Alkimista a pék, amikor a kenyeret süti, a borász, amikor a bort készíti és a takács, amikor az anyagot szövi.”

Paracelsus: Paragranum


A táplálékfelvétel egyidős az élettel, hiszen az evés elemi létszükséglete minden élőlénynek. „Létezik egyfajta globális lelki erő, amely összeköti a népeket és átíveli a fajokat, de még a mindenséget is. Az összekötőkapcsot egyfajta lelki hajlam képezi, amely periodikusan megnyilvánul a lelki és testi történésekben. A globális lelki hajlamok megismeréséhez kézenfekvő lehetőség a táplálkozás archaikus metaforáinak, allegóriáinak kutatása. Az evés, mint elemi ősfunkció evolúciós és kulturális rétegeken átszűrődő és a mindennapi tevékenységben megnyilvánuló hatásai megvilágíthatják a szokások, az életjelenségek és ezek lelki vetületeit.”[1]

Mivel az étel megosztása kedvező hatásokat váltott a közösségben, ezért az analógia elvén haladva a természeti ember ezt a tapasztalatot alkalmazta a félt szellemi világ felé is: a becses, zsíros falatokat az isteneknek ajánlotta fel. „Az élelem a tápértékén túl jelentős lelki értéket is képvisel.”[2] A főzés szakrális tevékenység mivolta abban is megnyilvánul, hogy eredetileg követte, utánozta a világ teremtésének folyamatát. „A tradicionális rendben az ételek elkészítése és megértése kozmológiai tudomány és művészet.”[3]

A transzmutáció így egy sajátos átalakítást jelent. Társítható hozzá a tökéletesítés értelmében vett átváltoztatás ideája, az alacsonyabb állapotról magasabbra való eljutásé. A főzés ezért tekinthető alkímiai műveletnek, hiszen mint az alkimista a lombikjában, kifőzünk valamit, anyagokat egyesítünk, hogy a többől egy legyen, valami egyedi és különleges. Ezt a különleges valamit pedig elfogyasztva tesszük bensővé és ily módon tovább finomítva átalakítjuk, mondhatjuk, hogy nemesítjük, hiszen az így elfogyasztott étel tiszta és emelkedett tudatállapothoz segít. Ez pedig transzformációhoz, végső soron önátalakításhoz vezet. Az, hogy egy étel milyen formában, ízvilágban, s egyéb módokon készült el, rámutat arra, hogy hol és milyen okból főtt-sült. Vagyis az ételnek egyedi és általános jelentései lehetnek. Ezért az ennivaló nem pusztán tápanyagforrás, hanem szimbolikus, jelentéshordozó és kifejezője annak, hogy a társadalom, s így az egyes ember miként viszonyul a világhoz, amelyben él.

Erre jó példa, hogy az archaikus kor emberének hiedelme szerint a fán termő gyümölcsök, virágok az égi világgal hozhatók kapcsolatba, míg a földi világ növényei a kalászos növények – árpa, búza, köles – és a füvek, gombák. A földalatti világot az ehető gumós, hagymás és gyökérzöldségek jelképezték. Őseink vélhetően e szimbolikus rendszer alapján termesztették étkezésre szánt növényeiket, mivel harmóniát kívántak létrehozni az állat- és növényvilág illetve jelképesen a felső, középső és az alsó világok között, végső soron pedig mindez által önmagukban.

Ám nemcsak az étel jelentéshordozó, hanem az elkészítés módja, sőt az, hogy miben készítették az étket, az szintén üzeneteket közvetít. Az ember számára a tűz ismerete az elsődleges feltétele az ételkészítésnek. A külső tűz, mely fölött az eledel főtt, általánosan összefüggésbe hozható az ember belső univerzumával, az emésztés tüzével. Ha az ételt rítus részeként fogyasztották el, mint például lakodalmi étekként, akkor az előbbi tűz még szimbolizálhatta a lelkesedés és a vágy tüzét is. Az edény mesterséges kicsinyítés következménye, mert a templom és az edény szinonimák.[5] Ezzel értelmet nyer az is, hogy minden vallás edényeket, kelyheket használ a szent rítusok elvégzéséhez. A szent edény prototípusa a Szent Grál, mely Jézus vérét fogta föl. Az áldozati rítusok fontos kelléke az edény, s voltak az étel-és italáldozatoknak olyan formái, amikor nemcsak tartalmát, hanem magát az edényt is feláldozták, megsemmisítették.

Az edény a befogadás, körbefogás, körülölelés szimbóluma, ezért feminin jellege egyértelmű. A női nemiszerv és az anyaméh jelképe egyaránt. Szexuális jelentésű, ha az edény valamilyen maszkulin szimbólummal jelenik meg, mint például a népi mondásban: „fedő megtalálja a fazekát” vagy „olajos korsó dugóját megleli”.[6] Az edény kilyukasztása, eltörése szimbolikus defloráció. Az edény, mint jelképes kehely minden esetben a lány, a kanál pedig a legény jelképe, ezért mondják: „Cseréptálhoz fakanál„. Bernáth Béla értelmezése szerint a fazék és bármilyen edény a női szeméremtestnek, a rúd, a fakanál és minden hozzá hasonló a férfi nemiszervének felel meg. A rúddal való keverés a nemi aktust idézi.[7] Bizonyos lakodalmi étkek, mint a csigatészta, a szalaggal feldíszített disznófarok, tollakkal megtűzdelt hurka, melyek „a nemiséggel, a fallosszal való szoros vagy lazább kapcsolatára”[8] céloznak, a hozzájuk fűzött rigmusok használata, melyek „a vőlegény és menyasszony meztelenségével, a nemi szervek kihangsúlyozásával, a közösülés aktusát megjelenítő gesztusokkal díszítettek, a bekövetkező elhálásra utalnak.”[9]


[1] Forgács Attila: Az evés lélektana, Akadémia Kiadó, Budapest, 2018

[2] Helman, Cecil G.: Kultúra, egészség és betegség, Melania Kiadó, Budapest, 1992.

[3] Blackhirst, Rodney: A tradicionális ételek alkímiája. Ars Nature, III-IV. évfolyam 9 – 12 szám, Életharmónia Alapítvány, Szeged, 2012-13. 30-38.o.

[4] Blackhirst, Rodney: i.m. 36.o.

[5] Durand, Gilbert: A vallásos ember és szimbólumai, In: Ries, Julien szerk.: A szent antropológiája. A homo religius eredete és problémája, Typotex Kiadó, Budapest, 2003.

[6] Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. 19.o.

[7] Bernáth Béla: i.m. 7–11, 156–164.o.

[8] van Gennep: i.m. 134.

[9] Bakó Ferenc: Palócföldi lakodalom. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 168−175.

Megjelent: Láthatatlan szálak. Tisztelgő kötet Mireisz László 70. születésnapjára. Symbolon Kiadó, 2020