Symbolon-jóga kategória bejegyzései

zöld

“… Egy éjjel szívdobogás hallatszik ajtómnál. Odakinn egy asszony áll a ködben, haja gallyakból, ruhája hínárból, s zöld vízcseppek hullanak belőle. Azt mondja: “Én te vagyok és hosszú utat tettem meg. Gyere velem, mutatnom kell neked valamit…” Megfordul, hogy induljon, köntöse szétnyílik.
Egyszerre arany fény ragyog… mindenütt arany fény…”
(Clarissa Pinkola Estes)

Jóga, a belső béke és egyensúly

A jóga nem vallás. Indiából származik, s így természetes, hogy tartalmaz hindu vallási elemeket, ám az istenhit nem feltétele a jógagyakorlásnak. Nem hit alapú, hanem megismerő, azaz gnosztikus út. Lényege a saját tapasztalat, az önmagunkra támaszkodás és a felelősségvállalás meg- illetve újratanulása.

A jógában a legfontosabb a rendszeres gyakorlás, azaz a sadhana, ami egy spirituális törekvés, igyekezet. A cél a kiegyensúlyozottság és megnyugvás elérése az elmében, amint azt a 4. században élt jógi, Patandzsali megfogalmazta: “yoga citta vritti nirodha”, azaz a jóga az elme hullámzásainak, változékonyságának lecsillapítása, megszüntetése.

Tehát a jógában semmi misztikus nincsen: segít megfékezni gondolataink folyamatos áramlását, ezzel hatalmas energiákat szabadít fel és kialakul a belső béke és egyensúly.
Wanshart Erika

MAUNA, a Nemes Csend

Zajokkal súlyosan terhelt világban élünk, mégis, itt kell megtalálnunk a harmóniát, a nyugalmat, benső erőnket, középpontunkat. Nagy kihívás, mert a mai nyugati ember számára már természetes és észrevétlen a külső és benső hangok kavalkádja, mert megszokta, ebben nőtt fel. Körülöttünk valami minden percben megszólal: motorhang, fékcsikorgás, sziréna, valami csattog, mormog, búg, s kelepel, egy csap kiált zúgva és tv szól… S hogy bírjuk a tempót, felvesszük a zajokkal a ritmust: beszélünk, beszélünk, beszélünk, hisz eljött a szólás szabadságának ideje. De legalább olyan fontos a hallgatás szabadsága is!

Ha figyelünk, észrevesszük, hogy gondolataink folyamatosan áramlanak, s amelyik érzelmileg megérint, azt kiragadjuk és elindul egy hosszú szerpentinen utazó asszociációs lánc, mely benső monológ… Ha csendben vagyunk, ez a benső párbeszéd tudatosul: gondolatok, képek, régi történetek, érzelmek bukkannak fel. Észrevesszük, tudatosítjuk, hogy mi foglalkoztatja elménket, mely dolgok visszatérőek, s így nagy eséllyel feldolgozatlanok.

Csendben lenni önuralommal jár. Ám csendben lenni jó. És ha tovább figyelünk észrevesszük azt is, hogy a csend csodálatosan hangos… A lélegzet hangjai, testünk hangjai, minden felerősödve érkezik, hozzánk szól, nekünk, s rólunk üzen. A külső csend hallgatással ötvözve gyógyító erejű, hiszen önmagunkra figyelünk, s idővel megfejtjük testünk, elménk üzeneteit, mire van igazán szükségünk.

A csend, mint a böjt egy formája fejleszti az akaraterőt, segít kontroll alatt tartani a teremtő gondolati energiát és az elme békéjéhez vezet. Képesek leszünk tudatosan uralkodni beszédünkön és így rengeteg energiát spórolunk meg.

A jógában a mauna nagyon fontos, hiszen a jóga az önismeret, önuralom, a benső erő megtalálásának útja, s ez csak nemes benső erőtérben, azaz csendben történhet meg. A csend fogalma összefüggésben van a jóga egy másik fontos fogalmával, a pratjáhárával, s ez az érzékek uralása, amikor tudatosan megszűrjük, hogy érzékszerveink kapuin – látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás – milyen információkat engedünk beáramolni. Ez a folyamat békét, kiegyensúlyozott lelkiállapotot, erőt, örömöt hoz, miközben hozzásegít tudati energiáink megtisztulásához, s így kapu Valódi Önmagunkhoz…!

“A mauna – csend. A beszédet és a gondolkodást felülmúló, mentális aktivitás nélküli állapot. Sok energia elveszik a beszédben. Minél kevesebbet beszélsz, annál több pránikus energiát őrzöl meg, nő tudatosságod és nagy erővel indulnak el öngyógyító energiáid. .. A mauna – mérték. Ha mértékkel beszélsz, a szavaidnak súlya lesz. Mielőtt beszélsz, távolítsd el az ocsút, ami körülveszi a szavakat és csak azt mondd, ami szükséges.” Srí Ramana Maharshí

“A csend egy nagy birodalom, ami felfedezésre vár. Segít, hogy felfedezz nagyon-nagyon sok titkos dolgot önmagadon.”Szvámi Véda

Test

test

“A test soknyelvű lény. A bőrön, a mélyebb izomkötegeken és a húson át jegyzi meg mindazt, ami körülötte zajlik… A test emlékezik, a csontok, az ízületek emlékeznek.. Az emlékezet magukban a sejtekben raktározódik el képek és érzések formájában. A test, azok számára, akik értik, a rosettai kőhöz hasonlatosan az adott, az elvett, a remélt, a begyógyult élet eleven könyve…!”

 

Symbolon jóga

Sok helyen olvashattunk már róla, s így tudjuk jól, hogy érzelmeink hatnak légzésünkre és hogy ez fordítva is igaz. Így tudunk fenntartani egy számunkra ismerős, otthonos minőségű érzésvilágot, létezési módot.

Amennyiben jelenlévő érzéseink negatívak, légzésünk felszínesebb, kapkodóbb lesz, s ha ez hosszabb időn keresztül fennálló folyamat, oxigénhiányos állapotot eredményez testünkben. Amikor csökken szervezetünkben az oxigén mennyisége, szinte azonnal elveszítjük a lelki egyensúlyunkat. Ezt hívjuk szorongásnak. A szorongást gyakran követi a légszomj és a tehetetlenség érzéseinek keveredése. Általában tehát az ember kemény helyzetben szorongani kezd, ezután levegő után kapkod, s mindez után jön a tehetetlenség érzése. Ám elég egy megélt, számunkra kemény helyzetnek minősülő szituációt csak felidézni is, a helyzethez kapcsolódó és kialakuló érzések ugyanezek lesznek.

Ezután afféle rugdalódzás, birkózás következik, amikor az ember megpróbál valamit tenni a kialakult szorongató és tehetetlen helyzete ellen, mivel már annyira nincs levegő… Ebben a küzdelemben az ember az izmait kezdi el használni, megfeszítve azokat azért, hogy kevésbé fojtogató helyzetben legyen, s hogy kicsit több levegőhöz jusson. Ha a levegőhöz jutás erőfeszítései, küzdelmei nem eredményesek, jön a levertség, a reménytelenség és a depresszió állapota, majd ezt követi a pánik és a teljes kimerültség.

Az izmok használatánál a test bizonyos helyeken megfeszül. Ha a helyzetet nem tudjuk feloldani, az izomfeszültség állandósul, mivel az izmok egy idő után elfelejtik eredeti, s ellazult tónusukat (szenzomotoros amnézia, röviden SMA). Fizikai testünk intelligens, minden sejtje emlékezik, s így minden feszültséget és izommerevséget megőriz. Az állandósult izommerevséget hívjuk blokknak vagy energiablokknak, ahol a fizikai testet is éltető energia, más néven prána áramlása gátolt, akadályozott.

A jóga ászanáival, testtartásaival, a hozzá kapcsolódó, s vele szinkronban történő légzéssel, vagyis pránajámával rendszeres gyakorlás révén segít kioldani az energiablokkot, a testben őrzött feszültségeket, s így energiát szabadít fel. Mivel a jóga egyik eszköze, s célja a test, a légzés és majdan a gondolatok és az érzelmek tudatos irányítása, az így felszabaduló energiát is immár tudatosabban használhatjuk fel életünk olyan területeire irányítva, ahol erejével minket segít és szolgál.