Bár Guy Fawkes-nak nem sikerült felrobbantania az angol parlament felsőháza, a Lordok Háza alatti pincehelyiségben elhelyezett lőporoshordókat, a Wall Streetet klónjaival sikerült elfoglalnia. Igaz, a két esemény között négyszáz év telt el, de jól mutatja, hogy hiába égetik el Londonban Fawkes bábuját hatalmas máglyákon minden év november 5-én, megünnepelve a lőpor-összeesküvés néven ismert merényletkísérlet meghiúsulását, ha a felségárulás vádjával perbe fogott elszánt katolikus idővel mégis hőssé, ikonná, emblematikus alakká vált.
Tanulságos: egy rendszer nem erőltetheti egy bűnös kép fenntartását, ha az utókor újraértelmezi, szimbólummá magasztosítja. Igaz, Fawkes rendíthetetlen magatartása és a kínvallatások elviselése már I. Jakab király csodálatát is kiváltotta, aki az őt felrobbantani készülő merénylő “rómaiakhoz méltó elhatározását” is méltatta. Számunkra külön érdekes, hogy a magyarok lázadó természetének nagy és az utóbbi évtizedekben újraértékelt szimbólumához, Koppányhoz hasonlóan Fawkes holttestét is felnégyelték és a korabeli szokásnak megfelelően az ország négy városában állították ki, hogy elrettentő például szolgáljanak.
Nagy-Britanniában a mai napig november 5-ét Guy Fawkes Night-nak, Guy Fawkes Daynek, Összeesküvés Éjnek vagy Örömtüzek Éjszakájának hívják. Ezen az éjszakán elégetnek egy Fawkest (vagy a pápát) jelképező bábut, amit a hagyomány szerint gyerekek készítenek öreg ruhákból, újságpapírokból és egy maszkból. Bár előfordult, hogy az éppen nagyon népszerűtlen Margaret Thatcher bábuja is megjelent a soros elégetendők között… Vagyis az esemény – s nyilván nem véletlenül épp a Skorpió időszakában! – alkalmat ad arra, hogy rá lehessen testálni minden benső, felgyúlt haragot és utálatot a mindenkori “tudattalan árnyékprojekcióként”, a nem szívesen látott, elutasított sötét oldal kivetítéseként működő ellenségképre egyfajta szociálisan elfogadott “árnyékszelepelésként”.
Mivel tehát árnyéka nemcsak egyénnek, családnak, hanem csoportnak, társadalomnak is lehet, akár eme árnyék, az elfojtott, negatív késztetéseink kollektív integrációjaként, a projekciók visszavonásaként is lehetne értékelni, hogy Fawkes mára a közvélemény szemében árulóból a modern akcióhős korabeli megfelelője lett, akinek a maszkja az intellektuális lázadás mémjeként, szimbólumaként jelenik meg.
Nagy lökést adott ennek a folyamatnak a merényletkísérlet 400. évfordulójára időzített V mint vérbosszú című film bemutatója. Az Anonymous hackercsoport tagjai Guy Fawkes-maszkot viselnek nyilvános megjelenéseik alkalmával, ami a csoport jelképe is.