Fény és sötétség Párizsban

12+1 pont: az egyetemes együttérzés szimbolikus megnyilvánításai

151114212404-02-paris-peace-super-169

A globalizáció révén az elmúlt évtizedekben tudatosodik bennünk emberiségként létezésünk, folyamatban van az ezzel járó felelősség felismerése is és immár láthatjuk, hogy kialakultak azok a rítusok, amelyekkel a világ bármely közösségét érintő sérelem kapcsán kifejezhetjük szolidaritásunkat. Ezek között némelyek korábban is léteztek, s vannak, amelyek létrejöttét a technológiai fejlődés, az infokommunikációs eszközök tették lehetővé.

Párizst péntek éjjel több helyszínen érte összehangolt terrortámadás, öngyilkos merénylők robbantottak egy stadion közelében, lövöldöztek étteremben, áruházban, egy klubban túszokat ejtettek. A halálos áldozatok száma 120 felett van. A – nem mellesleg péntek–tizenharmadikai – párizsi terrortámadásra emlékezve a részvétnyilvánítás sokféle kreatív módját, megnyilvánulását tapasztalhatjuk ezekben a napokban. Ez a sokféleség nagyszerű megnyilvánulása annak, ahogy az embereket mélyen megérinti mások szenvedése. Sokat tud segíteni, ha beleérzünk a másik ember helyzetébe, mert így tudatosodhat bennünk, hogy különleges időpillanatban élünk, amikor aktív szerepvállallásunkkal valamennyien tudatosan befolyásolhatjuk közös jövőnket.

Az alábbiakban tizenkét (plusz egy) pontban összegyűjtöttük azokat a rítusokat, amelyek most a francia fővárost ért merényletek miatt világszerte megnyilvánultak.

  1. Épületek kivilágítása

Sydney operaház

Első helyen említjük, mivel ekkora mértékben eddig még nem alkalmazták, hogy a merényletet követő első vagy második éjjel világhírű épületek öltöztek kék-fehér-pirosba a szolidaritásukat kifejezve. Lényegében francia színekbe borult a világ, legalábbis abban az értelemben, hogy alig van olyan jelentősebb főváros, ahonnan ne érkeztek volna képek valamely épület megvilágításáról a francia trikolór színeiben. Francia nemzeti színekkel világították ki a riói Krisztus-szobrot, a Wembley-stadiont, az Empire State Buildinget, a new york-i One World Centert, a Brandenburgi kaput, Sydneyben a városházát és a világhírű Opera épületét, de a Niagara vízesés is a francia nemzeti lobogó színeiben zubogott alá. Magyarországon elsőként a budapesti XII. kerületi Polgármesteri Hivatal épületét festették át fényfestéssel a franciák melletti szolidaritás jeleként.

  1. Elsötétítés

A kivilágítás duális ellentéte az elsötétítés. A sötétség egyértelműen a gyász szimbóluma, hiszen régi hagyomány, hogy gyász idején kioltják a fényeket. Párizsban a város legfontosabb jelképe, az Eiffel-torony borult sötétbe annak jeleként, hogy Párizs, sőt az egész ország népe gyászol.

  1. Virágok, mécsesek elhelyezése

Varsó

A sötétség mellett a fény is lehet a gyász jele. Eredetileg a lélek örök világosságát jelképezi, avagy útmutató az épp túlvilági útját kereső halott léleknek. Mára elterjedt kifejezése az együttérzésnek, hogy halálesetek helyszínén vagy ahhoz kapcsolható szimbolikus jelentésű helyszíneken tömegével gyújtanak mécsest a gyászolók és a mécsesek mellé a gyász másik jelképét, a virágot is elhelyezik. E napokban nagyon sokan mentek el a terrortámadás helyszínének valamelyikére, például a koncerterem vagy valamely étterem elé. De a fővárosok lakói is egész nap mécseseket helyeztek el a francia nagykövetségek épületei, vagy mint Magyarországon, a Francia Intézet előtt. Hazánkban közös gyertyagyújtást tartottak a párizsi merényletek áldozatai emlékére a Szent István-bazilikánál is.

  1. Események, szórakozás felfüggesztése

A hagyományos kultúrának szintén régóta része, hogy gyász idején tilos, de legalábbis nem illő a szórakozás, a vidámság. A merényletek egyik helyszíne egy koncertterem volt, talán ezért is reagáltak leggyorsabban az amúgy is rendezvényeikre tömegeket vonzó együttesek. Legelőször a U2 jelentette be, hogy a párizsi koncertje a terroresemények miatt elmarad, majd a Motörhead, a Foo Fighters és a Coldplay is lemondta párizsi fellépéseit a francia fővárost ért merényletek következtében.

  1. Néma csend

Francia Intézet

Az egy vagy több percig tartandó néma csend, esetleg felállással kombinálva szintén a jelentőségteli megemlékezés aktusa. Elsőként érdekes módon a Twitteren próbálkoztak kétperces elhallgatással a felhasználók a merényletek utáni napon, párizsi idő szerint pontban délben. Stockholmban tartott koncertet Madonna, ahol arra kérte a résztvevőket, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek a párizsi terrortámadás áldozataira. Néma megemlékezésre hívott “minden jó akaratú embert a Francia Intézethez a magyar igazságügyi miniszter, Trócsányi László, egykori párizsi nagykövet, annak kifejezéseként, hogy Magyarország együtt érez a megtámadott francia nemzettel, s a résztvevők részvétük és szolidaritásuk jeleként néma főhajtással és gyertyagyújtással emlékezzenek az ártatlan áldozatokra. Egyperces gyászszünettel kezdődött a magyar-norvég Eb-pótselejtező is és szintén egy perces csenddel emlékezik a párizsi áldozatokra az Európai Unió külügyi tanácsa hétfői brüsszeli ülésén.

  1. Zárvatartás

Ahogy az elsötétítés, úgy a bezárás is a véget, a halált szimbolizálja. Párizsban a pénteki terrortámadás óta nemcsak kikapcsolták az Eiffel-torony fényeit, hanem határozatlan időre be is zárták a város nevezetességét és egyelőre nem is tervezik megnyitni. A merényletek miatt a hétvégén az összes párizsi intézmény zárva tartott.

  1. Emblémák kialakítása

Peace for Paris by Jean Jullien

Immár a nemzetközi békejel is Párizsra emlékezik. A péntek esti párizsi tragikus események után pillanatok alatt bejárta a közösségi oldalakat egy Londonban élő, harminckét éves francia grafikus munkája. Az összehangolt, több helyszínen elkövetett párizsi terrortámadás hírére Jean Jullien nagyon kifejező rajzzal reagált: a béke jelébe helyezte bele a párizsi Eiffel-torony sziluettjét és rögtön közzétette a rajzot Twitter-oldalán, “Békét Párizsnak” üzenettel. Az erősre sikerült alkotást, amely sokak szemében most a párizsi terrortámadások utáni szolidaritás szimbólumává vált, alig pár óra alatt több tízmillió, köztük sok ismert ember is megosztotta, ezzel a képpel fejezték ki együttérzésüket.

  1. Közösségi és keresőoldalak jelzései

Google

A Google olykor szimbólumokkal jelzi, hogy mely esemény áll a világ figyelmének középpontjában, legyen az olimpia vagy karácsony. Most gyászszalaggal emlékezik a Google a nyitóoldalán a terrortámadás áldozataira.

A profilkép-változtató eszközt a Facebook különleges esetekre, bizonyos ügyek melletti kiállás kifejezésére hozta létre. A közösségi oldalon is részvétet lehet nyilvánítani, mert újabb funkciót aktiváltak a támadások kapcsán: a felhasználó profilképéhez a merényletekre emlékezve hozzá lehet rendelni a francia trikolórt. “Változtasd meg a profilképed, hogy a szolidaritásod Franciaország és a párizsiak iránt kifejezd.”

  1. Részvétnyilvánítás államfők részéről

Szinte kötelező gesztus, hogy nemzeti tragédiák esetén a főleg szövetségesnek számító állam- és kormányfők részvétnyilvánító levelet küldenek a a tragédiát átélő ország vezetőinek. A magyar köztársasági elnk, Áder János is részvéttáviratot küldött Francois Hollande francia elnöknek, melyben azt írta: mély megrendüléssel értesült a merényletekről és az egész magyar nép nevében részvétét fejezte ki az ártatlan áldozatok rokonainak, hozzátartozóinak. “Határozottan elítéljük a terrorizmust és megvetéssel fordulunk el az erőszak valamennyi megszállottjától… Lélekben Franciaországgal vagyunk.”

  1. Nemzeti gyásznap

Egy ország azzal is kifejezheti együttérzését az áldozatokkal, hogy szimbolikus gesztusként nemzeti gyásznapot hirdet meg. Így történt ez Magyarországon is, amivel együtt járt az, hogy a középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kellett kifüggeszteni

  1. Zászló félárbocra vonása

A párizsi vérengzés miatt elrendelt nemzeti gyásznapon ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással félárbocra engedték a parlament előtti zászlót.

  1. Nyilatkozatok

Ahogy az ilyen események kapcsán megszokott, a világ állam- és kormányfői és a legjelentősebb szervezetek vezetői nyilatkozatokban ítélik el a terrortámadásokat. Így tett és a franciák melletti szolidaritását fejezte ki Ban Ki Mun az ENSZ főtitkára is, Barack Obama szerint Párizsban az emberiség és az egyetemes értékek ellen intéztek támadást. Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága Twitter-üzenetében mélységes tragédiának, kétségbeejtő hírnek nevezte a merényleteket. “Együtt sírunk az érintettekkel” – tette hozzá az egyházi vezető. Nyilatkozatban ítélte el a Vatikán is a párizsi merényletsorozatot, amit az emberiség elleni erőszaknak tituláltak.

12+1. “Nem az én nevemben”

 not in my name

Egyre több muszlim tölt fel képet magáról a Twitterre vagy jelenik meg az utcákon “Not in my name” felirattal, így ítélve el a párizsi terrorcselekményeket.

A gyűlölködés és a terror megállítása érdekében mi is számtalan gesztus közül választhatunk, kiegészíthetjük mindezeket azzal, hogy otthonunkban gyertyát gyújtunk, részvételmélyítő meditációs gyakorlatot folytatunk.

Paris

Érdemes még megjegyezni, hogy Párizs szimbolikus helyszín is, hiszen ott rendezik meg heteken belül a klímacsúcsot, amelyen a legjelentősebb állam- és kormányfők jelen lesznek, így már jó ideje a világ figyelme a francia fővárosra szegeződik. Az esemény remélhetőleg alkalmat kínál arra, hogy szembesüljünk tetteink következményeivel és tudatosítsuk az ok-okozati láncolatot az élet sorozatos megsértése kapcsán. Jelentős biztonságpolitikai szakértők szerint le kell szokni arról, hogy a Nyugat folyton beavatkozzon a Közel-Keleten, mert az Iszlám Állam léte is az elhibázott iraki amerikai intervenciónak köszönhető.

Eszkalálódott a helyzet a világban, annyira, hogy egyesek már világháborúról beszélnek. Ferenc pápa szerint is a Párizsban történtek a világ különböző részein folyamatban lévő harmadik világháború részei. Úgy tűnik, valóban eljött az ideje a Ferenc pápa által meghirdetett és az irgalmasságnak szentelt szentévnek, ami december 8-án kezdődik. A párizsi merényleteket követően több olasz politikus felvetette a szentév esetleges felfüggesztését. A szentszéki szóvivő ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a “szentévre éppen most van a legnagyobb szükség”. Hozzátette, hogy a szentév éppen a béke üzenetét hirdeti.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.