Halloween, ez a leginkább groteszk jelmezeiről ismert ünnep világszerte elterjedt már. A pogány kelták hagyományai élnek tovább abban a szokásban, hogy október 31-ének estéjén fekete-sötétvörös ruhába öltözött, ördögmaszkot viselő alakok – gyermekek és felnőttek egyaránt – tűnnek fel városok utcáin és a kivájt, szörnyalakok fejeit idéző tökökben sorra gyúlnak a gyertyák.
Az ünnep eredettörténete szerint ezen a napon megnyílik a túlvilág kapuja, s a kelták úgy hitték, hogy az idő és a tér törvényei ez idő alatt érvénytelenek, a szellemek világa pedig elvegyülhet az élőkével. Ezen a napon tér vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg és azóta állatok testében “léteznek”. Az elhunytak lelkei visszajövetelének célja, hogy élő testet keressenek, melyet megszállhatnak, ugyanis a hiedelmek szerint ez az egyetlen reményük a halál utáni életre.
Az élők persze érthető módon nem akarnak “megszállottak” lenni, ezért október 31-ének éjjelén régen minden tüzet kioltottak otthonaikban, hogy azok hidegek és nemkívánatosak legyenek. Azután felöltöztek mindenféle kísérteties jelmezbe és hangosan körbeparádézták a szomszédságot, lehetőleg minél nagyobb zajt és ijedelmet keltve, hogy elriasszák a szellemeket, akik testet keresnek maguknak.
A maszk tehát a démonűző, gonosztávoltartó (apotropaikus) mágia eszköztárába tartozik, amikor éppen a sötét erők távoltartása végett megjelenítették az alvilág nyitott kapuján keresztül „világra kerülő” ördögi szörnyalakokat. Ennek ismerete időtlen és kultúrafüggetlen, nem véletlen, hogy 2015-ben Halloweent idéző maszkokkal tiltakoztak tüntetők az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC szervezetének novemberi manilai találkozói ellen a Fülöp-szigeteki fővárosban.
Nem akarnak “megszállottak” lenni, s ennek korábban is tanújelét adták, így például 2014-ben, amikor Obama látogatott el Manilába, illetve 2013-ban, amikor diákok tiltakoztak Guy Fawkes-maszkot viselve.
A maszk védelmet nyújt a gonosz erőkkel szemben, mert elrejti viselője egyéniségét és így felismerhetetlenné teszi. A maszkot öltő ugyanakkor mágikus, rituális céllal új alakot öltve átlényegül, benső átalakuláson megy keresztül. Az alakváltoztatásnak tehát az is célja lehet, hogy személytelenné válva, a „megszokott” ént meghaladva, feladva az egyébként ismeretlen erők birtokolttá váljanak és nagyobb szabadságot is biztosítva azok irányítsák a cselekedeteket. A maszkok régen így a tudatosítandó benső, mély, állati ösztönöket is megjelenítették, de ugyanakkor elérhetővé is tették az ösztönökben spontán megnyilvánuló tudást.