A székely zászló és a szimbólumhasználati jog

szekely-zaszlo

Igen, ilyen is van: szimbólumhasználati jog. Manapság leggyakrabban a székely zászló kapcsán merül fel ez a kifejezés. Székelyföldön a magyar zászló mellett a székely zászlót is használják a mindennapokban a székelyek az identitásuk kifejezésére. Használata révén nem a piros-fehér-zöld zászló, egy magyar állami szimbólum tűnik fel Romániában, mint a helyi magyarok szimbóluma, hanem a székely zászló szimbolizálhatja a székely autonómiatörekvéseket.

A zászló a sajátos székely önazonosság- és közösséghez tartozás tudathoz kapcsolódik, s elterjedéséhez hozzájárult, hogy a román állami hatóságok zaklatni kezdték a zászlót kitűző székelyföldi közintézmények vezetőit. Ők – mintha ez csak olaj lett volna a tűzre – az eljárás ellen tiltakozva még többen tűzték ki azt. 2013-ban egy román bíróság akkor jogerősnek tekintett  ítéletében törvényellenesnek mondta ki, hogy egy polgármesteri hivatalra Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzzék. Idén a zászlóper végére most talán pont kerül: a döntéshozók kimondták, hogy a székely zászló kitűzése nem ellenkezik egyetlen hatályos törvénnyel sem. Remélhetőleg a most született ítélet precedens-értékű lesz, s mindenki számára világossá válik, hogy nem lehet mondvacsinált törvényi értelmezések mögé bújva egy teljes közösség szimbólumhasználati jogát ellehetetleníteni.

Hosszú út vezetett odáig, hogy a székelyeknek saját zászlójuk legyen. Leggyakrabban a kék alapon arany nap és ezüst hold változatot használják, ezek a XVI. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint kimondottan székely szimbólumszínek. Az égszínkék alapú székely zászló 2004 óta a Székely Nemzeti Tanács hivatalos lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján készült.

szekely-mozes-zaszloja

Az arany sávval hasított kék színű zászló a XVII. század elején Székelyudvarhelyen tűnt fel először, Hans von Aachen német festőnek a goroszlói csatáról (1601. augusztus 3.) festett allegorikus képén maradt fenn. A névjegyet (a „Zekel”, azaz a „Székely” Mózesre utaló Z. M. monogramot) kiváltották a székely szimbólumokkal. A mai arany sáv vélhetően az Erdélyi Fejedelemség régi zászlójára utal, melyről csak annyi feljegyzés maradt, hogy aranyos színű volt, de más források is arról tudósítanak, hogy Erdély színei a kék és az arany voltak.

székely zászló2

Az arany-égszínkék-ezüst színeket használó mellett a székely zászlónak egy másik változata is ismert, a vörös és fekete kétsávos zászló. A színek fontos jelentéssel bírnak, hiszen a vörös az erő és a vér, a fekete a föld és a gyász színei. Ezek voltak korábban a csatába vonuló székelyek harci színei, de ezek a székelyhímzések,  a női népviselet alapszínei is.

Ennek a régi székely eredetűnek tartott zászlónak a keletkezése még nem teljesen tisztázott. A hivatalos zászlót tervező Kónya Ádám művelődéstörténész szerint ez a vörös-fekete zászló nem lehet régi, hiszen az 1950 előtti forrásokban nem esik rá utalás, így lehet, hogy a csíki kommunisták találták ki a hatvanas években, amikor a megyésítés után meg kellett alkotni a megyék címereit. Akkor a Hargita megyei illetékes intézménynél úgy gondolhatták, hogy a helyi hagyományokra utaló jelként be lehetne vinni a vörös-fekete színkombinációt Hargita megye címerébe. A későbbiekben azután ezt azonosították a hagyományos székely zászlóval – tévesen.

Régi székely zászló

Sokan vitatták és vitatják manapság is, hogy a székelységnek egyáltalán volt-e egységesen használt, saját közösségét szimbolizáló zászlója. Régen a zászlók a hatalom egyes birtokosait – az uralkodót, vagyis a királyt – képviselték, de már a középkorban feltűnnek bizonyos kiváltságos népcsoportok, városok, céhek közös ismertetőjegyeként is. Ugyanakkor a hadi zászlók a csatatereken tájékozódási pontot jelentettek a katonáknak. A székelységnek, mint olyan népnek, akinek a legfőbb kötelessége a katonáskodás volt, bizonyára a legrégibb időktől kezdve voltak hadijelvényei, különböző színű zászlói, de hogy ezek milyenek voltak, s a szövetükön, vagy a zászlók rúdjainak csúcsán ott volt-e az „ősi”-nek vélt Nap és a Hold, tárgyi és írott források hiányában kellően el nem dönthető.

Az biztos, hogy egyes székelyföldi városoknak, illetve a székely székeknek  voltak saját jelképeik és voltak olyan kék-fehér vízszintes sávokból álló hadizászlók is, amelyeken a székely jelképek (csillag, Nap, Hold) már a 17. században feltűntek. A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásait összegző  katalógus szerint a régi székely zászló piros alapszínű lehetett, amelyre a régi székely címer  volt festve vagy hímezve. A címeren egy felhőből kinyúló páncélos kar aranykoronát, szívet és levágott medvefőt átszúró tőrt vagy kardot tart. A medvefőt ezüst növekvő holdsarló és hatágú aranycsillag veszi közre.

a-szekely-nemzet-zaszlaja

A munkacsoport ugyanakkor megállapítja, hogy a 2004-es zászló egyes elemei azonosak, vagy legalábbis hasonlítanak az Erdélyi Fejedelemség idején használt hadizászlók színeire és a korabeli székely címer (kék mezőben arany Nap és növekvő félhold) szimbólumaira. Az új zászló is tehát alig néhány éve született, és a székelység korábbi jelképeiből eddig nem látott módon tartalmaz elemeket. Közös vonása minden zászlóváltozatnak, hogy megtalálható rajtuk a székelyek két fontos történelmi motívuma, sárga színnel a Nap és ezüsttel a Hold.

Mindkét ma használatos változaton rajta van a nyolcágú Nap-csillag, mely a jelenlegi nyolc székely széket jeleníti meg a székely egység és egyenlőség jelképeként. Ez a nyolcágú csillag – mint láttuk – eredetileg hatágú volt. Vajon ez a Nap vagy az Esthajnalcsillag, azaz a Vénusz? A Nap a férfias teremtő erő szimbóluma. A Nap és Hold együtt hagyományosan a teljességet szimbolizálják (mint a Szentkorona Pantokrátor képén). Ha csillagnak látjuk, azaz Vénusznak gondoljuk, akkor a Holddal együtt arra utalhat, hogy az ősi Anyaisten, Boldogasszony tisztelete húzódhat meg e jelképek mögött. Ugyanakkor – mint említettük – 1659-ben törvényileg is kimondták az országgyűlésen, hogy a székelység pecsétjén „légyen egy fél hold és nap”.

Ha valóban stilizált ábrázolású Napról (úgynevezett „napcsillagról”) van szó, akkor érdemes felidézni, hogy a heraldikai napot  a címereken és a zászlókon sugaras korongként ábrázolják, s általában nyolc egyenes és nyolc lángszerű sugara van. Sokan kifogásolják így, hogy nem a Nap, hanem egy olyan csillag van a 2004-es zászlón, amely nem is a nyolcágú heraldikai csillagra, hanem a székely szőttesek motívumvilágára emlékeztet inkább. A csillagnak pedig nem két sarkán, hanem egy sarkán kellene állnia. Nyilván előbbi a duális erőket, általában a kettősséget jelképezi, szemben a végső egységet, abszolútumot megjelenítő Nappal.

A 2004-es zászlóval kapcsolatban sokat vitatták azt is, hogy „telő” vagy „fogyó” Holdat ábrázoltak-e a székelyekhez köthető korábbi szimbólumokon. A szakma egyértelműen megállapította, hogy akárcsak a legrégebbi címereken, pecséteken, a 2004-es zászló növekvő vagy „telő” Holdja heraldikailag helyes. A telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának a szimbóluma.

székely zászló

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.