A Tejút hasadéka, az az elágazás, amely a Tejút és az Állatöv egyik találkozásánál, a Skorpió jegyének első felénél található, voltaképpen egy kapu. Amikor az évkörben a Nap eléri ezt a kereszteződést, ezt az időpontot november elseje, Halottak napja jelzi. A fény csökkenésével az alvilág kapuja ilyenkor kitárul. A nappalok gyors rövidülése, a sötétség elhatalmasodása a Világban az alvilági erők uralmának kezdetét jelzik. A Nap s vele a Természet megkezdi alvilági életét.
Ez az időszak analóg a mesei naphős alvilágjárásával, aki alászáll, hogy legyőzze ellenségét, a sötétséget megtestesítő sárkányt. A téli hónapok tehát különösen alkalmasak az alvilági alászállásra, azaz a befelé fordulásra, megvívni a harcot, meghalasztani a múlandót, hogy a földbe elvetett mag sorsát követve, a meghaló és új életre kelő a Nappal együtt újjászülethessünk, mert ez a tett a tudatosság kiterjesztését eredményezheti a tudattalan, nem uralt tartományokra. A sötétség uralma akkor ér véget, amikor tavasszal a Nap világossága immár a földi világban erőteljesebb, azaz győz a sötétség felett.
Az alvilág kikerülhetetlen szakasz a születések körforgásában: a léleknek a halál után a túlvilágon keresztül vezető útján egy újabb születésbe. A lélek a halál után az alvilágban, azaz azokon a területeken, amelyekre élete során tudatosságát nem tudta kiterjeszteni, önnön nem tudatosított erőivel, mint a tudat folytonosságát kioltó rémisztő halálerőkkel szembesül. A mesék tudják, mi vár a lélekre: megriad, ha nem felkészült, a démonokban saját egyensúlytalansága, uralatlansága, tisztátalansága, tisztázatlansága ölt alakot. A beavatás során a beavatott élménye ugyanaz, mint a halotté: az alvilági erőkkel, azaz saját nem uralt erőivel kell szembenéznie, így az Alvilág a körforgást leállítandó beavatás esetén a tudatosan végrehajtott halál első fázisának színtere is.
Az emberben az alvilág a testi kötődésnek, az elfojtott tudattartalmaknak, az uralatlan erőknek, az Ármány az emberbe befészkelődött önösségnek, a sötét a tudatlanságnak felel meg. Az ártó erők a tudatiságunkban, végső soron a tudatlanságunk folytán kialakuló, negatív érzelmek keltette mérgeket, betegségeket okozó, kiegyensúlyozatlan, ezért a múlandóságot, a születés és halál, végső soron az idő körforgását előidéző energiákat szimbolizálják.