Pünkösdi kvíz

Pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan, nem feledve az ünnep szakrális jelentőségét, ám kis humorral vegyítve a tanulságot, az alábbi kvízből kiderülhet számunkra, mennyire vagyunk tudatában ünnepeink üzenetének. Megfejtéseket a mai nap során a symbolonintezet@gmail.com címre várunk! Az első tökéletes megoldást beküldő nyertes a Hagyománytár c. kötetet kapja a Symbolon Intézettől ajándékba. Elég csak a kérdések számát és a hozzátartozó betűjelet elküldeni!

Punkosdi rozsa

  1. Mit jelent Pünkösd neve?

a. Pünkösd a régi magyarok nyelvén azt jelenti: „nyitogasd” és a virágoknak szóló mágikus tavaszi felszólítások nyomát őrzi.

b. Görög eredetű szó, eredetileg „ötvenedik” és napok számára utal.

c. A latin kifejezés a rómaiaknak a punok ellen vezetett háborújáig vezethető vissza, s azért maradt meg az ünnep nevében, mert ekkor aratták a végső győzelmet Karthágó felett.

 

  1. Mit jelent az, hogy Pünkösd mozgó ünnep?

a. Mivel Húsvét időpontja is változik minden évben a Hold telésétől függően, ahhoz képest Pünkösdé is.

b. A mozgó azt jelenti, hogy ilyenkor sok mozgással kapcsolatos cselekvésre kerül sor, ilyen például a fiatalok versengése vagy a búcsújárás.

c. Eredetileg tájegységenként változott az időpontja, Kelet-Magyarországon május 1-én tartották és nyugat felé mozogva napról napra vették át mindig a szomszédos települések, mígnem legkésőbb és általában június közepére megérkezett a nyugat-magyarországi falvakba.

 

  1. Miért ekkor ünnepli az egyház Jézus mennybemenetelét?

a. Mert feltámadásától, Húsvéttól ennyi időt engedélyezett az Atya a Fiúnak.

b. Az egyház első vezetői, az első pápák azért választották ezt a napot, mert ekkor lehetett a Colosseumot kibérelni a körmenetek tartására.

c. Mert ekkor nyílik meg a menny kapuja, s válik szabaddá az út felfelé.

 

  1. Milyen adományt hozott a Szentlélek az apostoloknak?

a. Eltöltötte lelküket és innentől minden nyelven szólva taníthattak.

b. Egy kosárban mindegyikük kapott mannát és szentelt vizet, ennek emlékére hoz le a pünkösdi király is a májusfa tetejéről kosárban enni- és innivalót.

c. Egy levelet a teremtőtől, amelyben kijelölte, mely országokban kell elkezdeniük a missziós tevékenységet.

 

  1. Honnan szerezték a fiatalok a májusfát?

a. A falubíró háza elől vágták ki minden évben a direkt e célból ültetett fenyőfát.

b. A falu legszebb lánya udvarán növő fát vágták ki titokban, jeléül annak, hogy neki akarnak udvarolni.

c. Elmentek az erdőbe és kivágtak egy nyírfát.

 

  1. Miért kenték be olykor zsírral a májusfát?

a. Mert így csúszósan könnyebb volt a sok szorosan növő fa között kihozni az erdőből.

b. Azért, hogy nehezebb legyen megmászni a legényeknek.

c. Azért, hogy utána német eredetű szokás szerint tollban hempergessék meg a tyúkok és általában a baromfi termékenységének elősegítésére.

 

  1. Milyen eseménnyel kapcsolták egybe régen faluhelyen a Pünkösd megünneplését?

a. A felnőttkor küszöbére érkezett legények avatásával.

b. A tűz átugrásával.

c. A temetők, sírhelyek meglátogatásával.

 

  1. Ki volt a pünkösdi király?

a. Eredetileg minden országban az a király, akit csak egy évig választottak uralkodónak.

b. Az a legény, aki Pünkösdkor vagy az akörüli napokban született és már leszolgálta a katonaidejét.

c. Az a legény, aki a felavatott ifjak közül a próbatételeket követően a legkiválóbbnak bizonyult és vezetővé válhatott.

 

  1. Milyen feladat tartozott a középkori Szent László lovasversenyhez?

a. Meg kellett küzdeni birokban a kunok lakta országrészekből érkező kiválasztott fiatal kun legényekkel.

b. A lovukkal minél előbb el kellett érni a célba, amit egy póznára aggatott kendő jelzett.

c. A hajdani medvetorok emlékeként egy üveg pálinka után le kellett győzniük a falu közepén elkerített helyen egy minden évben erre a célra tartott medvét.

 

       10. Mit nem volt szabad tennie a pünkösdi királynénak a pünkösdikirálynő-járás során?

a. Mosolyognia

b. Pártában maradnia.

c. A legényekre kacsintania.

 

       11. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar megnyilvánulása a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Minek az emlékére született a zarándoklat?

a. A magyaroknak a török által megszállt Erdélyben minden évben ezen a napon jelent meg a Magyarok Nagyasszonya, a Napbaöltözött Babba Mária.

b. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban megverték a fejedelem hadait

c. A trianoni döntés és Székelyföld elcsatolása után, 1921-től ezzel kezdték el kifejezni a székelyek és a csángók az összetartozásukat.

 

12. Miért „fagyos szent” Pongrác, Szervác és Bonifác?

a. Mert a római hatóságok messze északra száműzték őket.

b. Mert ezeket a Krisztus utáni 3-4. században élt és a keresztény hitükért mártíromságot szenvedett három szentéletű férfit a korábban szokásos olajban történő megfőzés helyett különösen kegyetlenül végeztették ki a keresztényüldöző római császárok: elevenen jég közé tették és megfagyasztották őket.

c. Az az alapja az elnevezésnek, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, s az ezzel járó erős éjszakai lehűlésnek.

 

13. Miért mondják, hogy „a májusi eső aranyat ér”?

a. Mátyás király a főurak közül minden évben annak juttatott sok aranyat érő birtokot (általában öt falut vagy egy mezővárost), aki a legpontosabban megjósolta, mely napon fog esni sok eső.

b. Mert a falvakban kincskereső időszaknak tartották a május 1-étől Szentivánéjig tartó időszakot és azt mondták, hogy az első esőcseppek mindig oda esnek, ahová érdemes elrejtett kincsért leásni.

c. Mert a csapadék nagyon sokat jelent a későbbi jó termés érdekében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.