A farmosi békamentés, avagy hogy lett Pepe a fehér felsőbbrendűség egyik szimbóluma, a káoszhozó avatár?

békamentés

Farmos község határában terül el a Farmosi Nagy-nádas, melyet évről évre kétéltűek tízezrei keresnek fel szaporodási célzattal. A nádasba a közelben lévő gyepekről vonulnak az állatok, ahol évközben élnek, illetve a telet földbe ásva hibernáltan töltik. Vonulási útjukat a 311-es út illetve a vasúti vágányok keresztezik. Segítség nélkül kétéltűek tömegei esnének áldozatul a forgalomnak.  A vonuló kétéltűek 95%-a barna ásóbéka. Megmentésük érdekében minden évben felállítják az ideiglenes terelőkerítést, mely megakadályozza a békákat abban, hogy feljussanak az útra. A kerítés tövébe vödröket ásnak le, melyekbe az éjszakai vonulás során belepottyannak az állatok, megmentőik pedig reggel összegyűjtjük a „csapdába” esett kétéltűeket és együtt viszik át őket a mocsárhoz.

bekamentes-farmoson

A magyar néphagyományban megőrződtek azon elemek, amelyek a békák védelmével kapcsolatosak. A Hagyománytár című könyv szócikke szerint: a béka a bagolyhoz hasonlóan felemás tartalmakat hordozó jelkép, ott is, itt is alakváltozatai, fajtái hoznak ellentétes jelentést, ott a fülesbagoly és a kuvik, itt leginkább, ha nem is tisztán elhatárolhatóan, de alapvetően a zöldbéka és a varangyosbéka az ellentétes erők, jó, rossz, szellemi világ és alvilág megjelenítői, megtestesítői. Az ambivalencia talán abból adódik, hogy a békának, mint szimbólumnak valószínűsíthető egy archaikusabb és egy későbbi „rétege”, jelentésszintje. Az ősibbről tudhatunk kevesebbet, erről maradtak fenn szerényebb nyomok, utalások egy-két mondában, ez jön elő a mesék ősi rétegeiből.

béka

A csallóközi néphit szerint a vízi lelkek, azaz szellemek, tündérek – akik valaha a földön éltek palotáikban, de az emberek romlottsága miatt süllyedtek váraik a víz alá, azaz ezek a szubtilis erők túlvilágivá váltak – néha béka képében jelennek meg a földön. Egy monda arról szól, hogy egyszer két leány szénát gyűjtött a Duna-parton, amikor ebédeltek, egy terhes béka ment hozzájuk, az egyik undorodott tőle, a másik megszánta és enni adott neki. Később egy szegény ember jött hozzá, meghívta komaasszonynak, azaz keresztanyának, a férfi levitte a Duna mélyére egy szép palotába, ahol csodás világ volt, ott feküdt gyermekágyban egy nő, akivel megülték a születési tort s a lány a mélységből rengeteg kinccsel tért vissza. Egy másik mondában a vándorló hős bolygótüzet látott maga előtt, ami egy kőhöz vezette, ott fájdalmas hangot hallott, a követ félretolva tüzes békát lelt, ami megszabadulva az átoktól, kárhozattól szép nővé vált.

béka

Nem véletlen tehát, hogy egyes helyeken nem engedték agyonütni a békát. Bács megyében ha terhes asszony békát csap agyon, tizennéggyel több lesz a vétke. Az ősibb képlet tehát az lehetett, ahol a békában elátkozott, szerencsétlen lelket láttak, ami szimbolikusan a tudat mélyére került értékekről szól, arról a felszabadítható bölcsességről, létünkről szóló igaz tudásról és erőről, amit nem tudatos részünk tudatossá tételével nyerünk megismert lehetőségeink megvalósításához. Ezt és a szentséget mindenben felismerő bölcsességet jelképezi a béka fejében (hasonlóan megint csak a kígyóéhoz) található békakő, ami nagyon értékesnek tartott védőszer, aranyba is foglalták, mint egy kassai polgár végrendeletéből kiderül: három aranygyűrű közül „egikbe vagion egy békakw”.

A Szeged vidéki néphit szerint a békát nem szabad bántani, mert a föld mérgét szívja el… Ha a szőlőtőkék alatt sok békát láttak, akkor jó szőlőtermés volt várható – ez az egyetlen egyértelműen pozitív jele a felbukkanásának.

Heket

Nem csak a magyar hagyományban jelent meg a béka pozitív jelképként. Béka volt Hápi Nílus-isten állati kísérője. A korai időkből előkerült békaszobrok valószínűleg őt, Heket istennőt ábrázolják, olykor nem csak békaként, hanem békafejű nőként. Amulettjein az előbbi, templomokban az utóbbi ábrázolás volt szokásban. A Nílus áradása a megújuló életet jelentette, ez idővel egybekapcsolódott a békák megjelenésével is. Az ókori egyiptomiak megfigyelhették, ahogy ez a kétéltű az év egy bizonyos időszakában, az áradás visszavonulását követően, tömegesen jön elő a Nílusból, látszólag újjászületik, valószínűleg ezért kapcsolták össze a termékenységgel és az új élet eljövetelével.

Heket

Heket a magzat méhbeli fejlődéséért volt felelős, segédkezett a szülésnél is. Ahogy Hórusz születését egyre inkább összefüggésbe hozták Ozirisz feltámadásával, Heket is egyre inkább a feltámadással kapcsolatos istennő lett. Az Újbirodalom idején a béka hieroglifát használták a halottak neve mögött szereplő „újra élő” kifejezés írására. Innen ered, hogy amulettjein megjelent az “Én vagyok a feltámadás” felirat, ami miatt később a korai keresztények is használták.

Kákosy László egyiptológus szerint: “Heket egyiptomi béka-istennő, a szülő nők egyik patrónája keresztény agyaglámpásokon, az ún. béka-mécseseken él tovább. E típusból igen sok maradt fenn, egyes darabokon a János evangélium szavai (11:25) olvashatók: „Én vagyok a feltámadás” („Ego eimi anaszteszisz”).  A békához tehát pogány és keresztény időkben egyaránt az új élet szimbolikája kapcsolódott.”  A kopt békaformájú, kereszttel, Isten bárányával, olykor félholddal díszített feltámadás-mécsesek arra utalnak tehát, hogy a béka a korai kereszténységben továbbélt mint az újjászületés jelképe.

béka-mécses

Fekete alapon három aranybékát tulajdonítottak Pharamund királynak, a Merovingok ősének. A legenda szerint Pharamund Clovis dédapja volt és egy folyóisten leszármazottjának tartották. A Clovis által alapított Meroving dinasztia misztikus értelmet tulajdonított a békának. Innen eredhetnek azok az ősi mesék is, melyekben a királyfi békává változik, majd újra herceg lesz… A béka még a 16. században is előfordul feltámadási jelképként, noha IX. Gergely pápa már 1233-ban fellépett a “békázó” eretnekek ellen…

békaherceg

Az indiai altaji és kínai hiedelmek szerint a világot egy nagy béka hordozza a hátán és ő az anyag szimbóluma. A kínaiak holdistennek tekintették, lábai a Hold fázisainak alakulását jelképezték, az esőt, a nedvességet, a gazdagságot és a pénzszerzést kötötték hozzá. Ünnepét, amely egyben a házasulandók ünnepe is volt, szeptemberben vagy októberben, holdtöltekor tartották. Az egyik legfontosabb és legnépszerűbb Feng Shui szimbólum is a béka. A kínaiak nyelvén a háromlábú szerencsehozó békát Chan Chu-nak hívják és azt tartják róla, hogy bár külseje zord, de ez a kis béka mégis szeretetre méltó és olyannyira pozitív energiákat hordoz, hogy egészséget és vagyont hoz a házba. A gazdagságot segíti, ajánlott jóban lenni vele, ezért jó, ha a béka mindig egy pénzérmét tart a szájában.

Feng Shui béka

Végezetül egy érdekes sikertörténet. Pepe, a mémvilágban régóta ismert, karakteres arcú béka ártalmatlan képregény-mellékszereplőből vált tíz év alatt az amerikai elnökválasztási harc egyik legkülönösebb tényezőjévé, hiszen a béka idővel a fiatalos és cool új amerikai szélsőjobboldal, az alt-right kabalafigurájaként lett közismert. A békát Donald Trumppal is egyre többet hozták összefüggésbe támogatói, az azóta megválasztott elnök pedig nem szégyellte a kapcsolatot, sőt Twitterére többször is kirakott Pepés rajongói képeket.

Trump béka

Pepével az új jobboldal könnyen megjegyezhető szimbólumot kapott, amit a mémvilág elvárásainak megfelelően abszurd viccnek is éppúgy lehetett tartani, akárcsak a hozzá társított  ironikus vagy komolyan gondolt szélsőséges üzeneteket. Ezt a folyamatot végül az tetőzte be, amikor a legnagyobb amerikai antirasszista szervezet, az ADL (Anti-Defamation League) felvette Pepét gyűlöletjelképeket gyűjtő adatbázisába.

Pepe

Újabban több jel mutat arra, hogy Pepével Heketet hackelték meg, kitalálva egy Kek (olykor Kukot vagy Kekut) nevű ősi egyiptomi istenséget és létrehozva a fiktív kultuszát. Amerikában sokan már egykor valóban létezőnek tekintik Kek egyházát, amelynek középpontjában egy androgün isten áll, Egyiptom nyolc ősi istensége közül az, aki a sötétség istene.  Az ismeretlent és a káoszt képviseli, akit gyakran festenek le békaként vagy békafejű emberként.

Eme szürreális álvallásos mitológia szerint Pepe béka a káosz békafejű egyiptomi istenének megtestesülése, modern avatárja, aki arra használja az ősi egyiptomi varázslást, hogy befolyásolja a világot, teljesítsen olyan kívánságokat, amelyek ismétlődő számmal érnek véget. Újjászületve most a fehér faj élcsapatát ruházta fel a „meme magic” hatalmával, hogy felforgassa a világot. A mém-mágia lényege, hogy egy jól eltalált, vagy eltérített mémmel hátszél nélkül, az internet legkoszosabb bugyraiból is meg lehet hackelni a nyilvánosságot.

Kek

Amerikában most tehát sokan azt gondolják, hogy megmentik a világot, mások szerint a káosz erői szabadultak el. Itt Magyarországon elég a farmosi békák megmentésére összpontosítani.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.